Anyukák! Hogyan lehet segíteni nektek ilyen helyzetben?
20 éves lány vagyok, van egy 18 éves öcsém.
Az édesanyánk kb 9 éves korom óta egyedül nevel minket, szüleim elváltak. Apa nem rossz arc, fizetett gyerektartást, csak mostanság már sose látom. Talán utoljára tavaly karácsonykor. (ez már abszolút hidegen hagy)
Az a baj, hogy anya annyira megszokta, hogy egyszemélyben anya-apa és minden, hogy ilyen irányításcentrikus lett. Mindig mindent rendben akar tudni maga körül - munka, mi, pasija, a lakás tisztasága, minden - és ha valami nincs rendben kiakad, kiabál, veszekszik.
Iszonyú stresszes, és kezd ez már ilyen kényszerbetegséggé válni nála, hogy mindig minden legyen rendben. Próbáltam ezt mondani neki, de azzal jött, hogy ő ilyen, őt így kell elfogadni. Nem tudom mit tehetnék érte, annyira féltem, hogy egyszer felrobban ebben a nagy rendmániájában, vagy idegösszeroppanása lesz, vagy valami.
Öcsémmel nem tudjuk mit csinálhatnánk, próbálunk elkerülni minden konfliktust, szerencsére segít nekem otthon takarítani, meg ilyesmiket elintézni, de látom rajta, meg magamon, hogy amikor este meghalljuk a kapucsengőt, ahogy bejön kóddal, mindketten összerezzenünk és körberohanunk a lakásban, utána nézni, hogy ne legyen semmi, amibe anya beleköthetne. Ez amúgy elég nehéz, mert ha rosszkedvű a munka miatt, bármibe bele tud. Sok cigit is szív ilyenkor, hogy lenyugodjon.
Már mindenki aggódik érte, de senki se tud rá különösebben hatni, talán csak a pasija, de ő meg a munkája miatt hónapokat távol van. :( Mi a fenét tehetnék érte? Nagyon féltem az anyukámat! Öcsém is. :(
Kösz, de én nem akarom megvárni, míg infarktusa lesz. Mellesleg ne olyanban gondolkodj, hogy nem mosogatunk el, és ilyesmik. Mi olyasmikre figyelünk, hogy ne álljon ferdén a szőnyeg, ne maradjon morzsaszem (akár 2-3 db) a konyhapulton, ne maradjon vízcseppes a konyhapult alatti szekrény teteje, meg ilyen f*szságok... nem mutatsz nekem még egy olyan testvérpárt, aki ennyit takarít otthon és egyebek, vagy minden sütés után zsíroldóval áll neki a tűzhelynek... összes ismerősöm vagy dzsuvában és retekben él, vagy rendetlen, de senkinek se stresszel meg üvöltözik ezek miatt az anyukája. Tuti nem normális, amit csinál, és fogalmam sincs, hogy kéne rá hatni.
Próbáltam első válaszló ezeket mondani neki, így ahogy, de erre mindig annyit mond, hogy ő ilyen, nem tud változtatni rajta, őt így kell elfogadni...
Nem tudnátok elvinni őt valami vidám helyre? Egy kicsit meg kellene színesíteni az életeét, és vele együtt a tiéteket is. Ha csak egy kellemes teázóba, vagy hajókirándulás, amit meg tudtok engedni magatoknak. Hogy lássa, másból is áll az élet.
Próbáljatok nem félni tőle.Nagyon rossz félelemben élni.Beszéljétek meg, hogy ha talál is valami veszekedni valót, akkor sem féltek. Írjatok össze vicces mondásokat előre, és tanuljátok be, és ha veszekszik, vagy túl sokat takarít, akkor mondjátok neki azt. De kedves legyen, ne ellenséges, hanem csak kedvesen vicces, nevetős.
Pl: ha a szék nem úgy áll a helyén, akkor: Jaj, anya, hát nem láttad, hogy a kisegér vagy a zöld manó, vagy a lazaság tündér) véletlenül a farkával (bajuszával szárnyával) elmozdította? Vagy : "ó, az a huncut csésze mindig kimászik a szekrényből". Vagy : "Ezt figyeld Anya! A könyvek maguktól felsorakoztak, csak ez a három lemaradt.... " Tehát először magatokat szabadítsátok fel tudatban, lélekben, és akkor felszabadíthatjátok őt is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!