Miért nem jönnek ki a menyek az anyóssal? (kiben van a hiba)

Talán egyikben sincs hiba, csak az anyós sokszor továbbra is el akarja látni az anya szerepét, méghozzá a gondoskodó anyáét. A meny pedig már egy saját életközösséget akar létrehozni a férjével, ahogy már nem feltétlenül a régi, családi szokások, a mama főztje, stb. fog dominálni, hanem a közös ízlés kialakítása. Valamilyen szinten átveszi a párja anyukájának is a szerepét (persze teljesen soha), hiszen ezután ő főz, mos, gondoskodik testileg és nagyobb részt lelkileg is a férjéről. Ezzel az eddigi "egyeduralkodó" nő, az anyuka már nem lesz egyeduralkodó.

De a feleség sem tudja teljesen függetlenedni tőle, mert a férjére mindig hatással lesz az anyukája.

Így sokszor a férj és az anyukája közös erővel próbálják "segíteni" a feleséget, holott ő egy teljesen más helyzetet szokott meg, másmilyen háztartást vezetett az ő anyukája, máshogy éltek, máshogy gondolkoztak bizonyos dolgokról és ő inkább úgy csinálná a dolgokat, ahogy otthon megszokta és a saját családja, anyukája tanácsait fogadja meg, nem egy szinte idegen nőét, aki mégis hat rá a férjén keresztül, vagy közvetve.

Az ilyesmiből meg könnyen lesz feszültség.

A mai fiatalok sem képesek meghallgatni az idősebbek tanácsát. Már a házasság előtt eldöntik,hogy utálják az anyósukat. Pedig ők tapasztaltabbak,és nem biztos,hogy rossz szándékkal mondják,amit mondanak. Az sem mindig helyes,amit a fiatalok hisznek helyesnek.

Sokszor később jöttem rá,hogy jobb lett volna,ha azt teszem,amit az anyósom mondott.

El kellene gondolkozni azon,amit mond,és nem élből elutasítani.

En ugy gondolom, hogy nem feltetlenul van hiba egyik felben sem. Egyszeruen teljesen mas szemelyisegek, mashogy nottek fel es meg generacios kulonbseg is van koztuk. Valahogy versenyhelyzet is kialakul, hisz ugyanazt a ferfit szeretik, bar nem ugyanolyan ertelemben. Szerintem azert nem alakul ki olyan gyakran vej-apos problema, mert 1. a nok mas termeszetuek es a ferfiak nem aggodnak olyan pici dolgokon, nem sertodnek meg, nem celozgatassal erik el a valtozast, hanem egyenesen megmondjak egymasnak, ha bajuk van egymassal, igy nincs annyi felreertes 2. kialakul konfliktus koztuk is, csak a ferfiak jobban tudjak kezelni. Nem mindenki, de altalanossagban ez elmondhato.

Van persze olyan eset, amikor valamelyik felben komoly hiba van, ami miatt konfliktus van vagy mindket felben hiba van ilyen ertelemben.

Szerintem senkinek sincs igaza az anyos-meny vitaban, hisz helyzettol fugg. Az anyos az anyos szemszogebol latja a dolgokat, a meny meg a menyebol.

Mondjuk amit ide leirtal, hogy szolt az etel miatt, szerintem nem nagy dolog. Mindenki mas vermersekletu. Van, aki megsertodik ilyenen, mas nem. Az en anyosom is sok mindent elismetel tobbszor is (pl. elmondja ugyanazt a sztorit 10-szer vagy olvas egy konyvet es abbol idezeteket vesz ki es nekunk felolvassa), de meg sosem volt emiatt vita koztunk. En tanulsagosnak erzem es o is tanul tolem, mert en is mondok neki olyan dolgokat, amiket meg o nem tud, mivel 2 teljesen mas hatteru ember vagyunk. Volt 1-2 dolog, amivel megsertett, de igazabol igaza volt. Egyszer reggel elfelejtettem izzadasgatlot feltenni es finoman utalt ra, hogy vegulis budos vagyok (nem azert van, mert nem furdok, hanem mert nagyon izzados vagyok meg 40 fok volt egyebkent is). Termeszetesen nem esett jol, de ha nem szolt volna, elfelejtettem volna valoszinuleg aznap es akkor mas emberek elott lett volna kinos. Az igazsag faj neha, de ha jobban a dolgok moge nezel, sokszor van igazsag abban, amit mas mond es nem rosszindulattal teszi.

mindig az idősebb a hibás, vagyis az anyós.

neki kell (kéne) okosabbnak lennie, hiszen ő a tapasztaltabb, bölcsebb.

bár úgy látszik, mégsem azok sokan.