Mit az, amit sohasem fogsz tudni megbocsátani a szüleidnek?

15-29

azért érdemes lenne odautazni Kereszthez, és megnézni, mi lett vele?! Talán egész más, mint te hiszed. Pl. szél érte?

Hogy még mindig azt hiszik, 9-12 éves vagyok, nem tudok egyedül dönteni, beszélni, válaszolni, ha kérdeznek.

Hogy sose kérdezték meg, mi erről meg erről a véleményem. Szerintem el sem tudja képzelni, hogy nekem van véleményem. Szerencsére most már nem vagyok "itthon" olyan sokat, nyáron is a koleszban lakom, de állandóan kérdezik mikor jövök már haza, miért nem vagyok otthon. Még azt is megszabná, mikor hol legyek.

Évközben a legfontosabb kérdéseik az esti beszélgetésnél a tanulás és az ösztöndíj körül mozognak. Mennyi lesz? A többiek mennyit kaptak? Én miért csak ennyit?

Az sose érdekli egyiket se, hogy hívják a barátaimat, vannak-e egyáltalán, mit csinálok, amikor nincsenek óráim.

Nem engednek szórakozni sehova... Szerencsére ezt az igazi otthonomban, egy másik városban meg tudom oldani. Ott nem tudnak olyan hu de nagyon ellenőrizni.

Gyerekként sosem kaptam születésnapomra ajándékot, míg az öcsém igen.

Prűdek és maradiak. Rendkívül...

Sosem tudok velük megbeszélni semmit. Alapinformációkat tudják (van párom, ismerik is, mert bemutattam...) és ennyi.

Hiányzik vagy hiányzott, hogy egyszer úgy csajosan elmenjek az anyámmal vásárolni, beüljünk egyet kávézni és elmesélhessem, mi történt velem, vagy mit csináltunk a párommal.. Valami.. De ezekben már nem reménykedek, hogy valaha is lesz ilyen. Nem lesz. Pontosan tudom...

És azt is pontosan tudom, az én gyerekem nem így fog felnőni ahogy én..

azt, hogy megölették az első babám.

és, hogy akármikor akármit mondtam, az úgy is alapból hülyeség volt, és én voltam leb*szva, ha inkább a nagynénémnek mondtam el a dolgokat...