Hogyan eltetek meg a szuloktol valo kulonkoltozest?

Én is hasonló helyzetben vagyok, mint te, 19 vagyok és rövid időn belül elköltözöm otthonról. Nekem annyiban jobb, hogy a nővéremmel fogok lakni és csak egy 85 km-re lévő városba megyek.

Valószínűleg neked sem lesz nehéz, le fognak kötni az új élmények, max. este érezhetsz majd honvágyat, elalvás előtt. De szerintem nem lesz semmi gond, ha havonta tudsz majd találkozni a családoddal :)

Én kb másfél hónap múlva fogok költözni. Szintén egyetem miatt. Én már nagyon várom! 21 évesen eljött számomra az idő, hogy végre önállóan éljek, ne anyuka próbáljon meg erről arról dönteni (mert ugye akármennyire is szabadon fogják a gyermeküket, akkor is szülők, akkor is beleszólnak ebbe-abba:).

Persze furcsa és nehéz lesz, hogy minden hivatalos ügyet egyedül kell intéznem, és nem lesz olyan, hogy amikor anyu bemegy a belvárosba, akkor szólok neki, hogy hozzon ezt-azt a boltól, de szerintem izgalmas lesz:)

Én a párommal fogok összeköltözni egy albérletbe, úgyhogy nem leszek egyedül, ennyiből könnyebb lesz számomra. Valamint 2 hetente haza kell mennem, mert játszok egy zenekarban:)

Ez persze korántsem olyan, mintha külföldre költöznék, de biztos, hogy mérföldkő lesz az életemben. Remélem te is boldogulni fogsz kint:)

21/L

18 évesen költöztem el otthonról, egyetem miatt , hát én nagyon örültem neki, de aztán otthagytam az egyetemet és hazajöttem remetéskedni és mert itthon le kellett tennem jó pár vizsgát és még van hátra pár, de megint elköltözök majd, de most egy másik országba és onnét már nem jöhetek haza csak 1 év múlva vagy max 1X évente, aztán talán jövőre remélem átköltözök egy másik országba :) én már nagyon vágyom rá , de a szüleim nem ezen a véleményen vannak , de nem baj:) és olyan jó egyedül élni egy teljesen ismeretlen városban, ahol nem ismersz senkit és semmit :)

19/L

Az nagyon szép és jó, hogy ilyen szabad világban élünk, hogy bárki szinte bármelyik országba költözhet nyugodtan.

De én mit szülô megszakadna a szívem, ha a gyerekeim 19-20 évesen másik országba költözne alig látnám. Mikor eddig mindennap beszéltem vele segítettem neki ha kérte, aztán egyszer csak nincs csak telefon vagy net.

Lehet, hogy odivatú vagyok, de úgy nevelem, olyan itthon is versenyképes szakma tanulásában támogatom, terelgetem

amiben itthon is sikeres lehet, jó fizetéssel stb.

Én 20 évesen kivettem egy albérletet az akkori barátommal pár utcányira a szülőktől, és főiskola/egyetem mellett dolgozva tartottuk fenn. Amiatt nem nagyon örültek a szülők, hogy jajj mi lesz a sulival, de én nem hanyagoltam el, mindent rendben végigjártam.

Iszonyú jó érzés volt elköltözni. Ránkszakadt a szabadság, hetekig, hónapokig mámorosan jártunk-keltünk, a kis lakásunkban lehervaszthatatlan mosollyal időztünk. Imádtam még a rezsi csekkeket is feladni és gyűjtögetni, bevásérolni a saját hűtőmbe. Persze a barátok gyorsan odaszoktak hozzánk, dehát ez ilyen :-)

Én 18 évesen mentem ki külföldre, először még havonta hazajártam, ma már (2 évre rá) 3-4-5 hónapot is kibírok külföldön. Először le fognak foglalni az új körülmények, de gyorsan hozzá lehet szokni. Nekem kb. 3-4 hónap volt mire megszoktam az új helyzetet. A külön költözés, pedig fantasztikus volt, mivel itthon nem mehettem szinte sehová. Kint pedig a magam ura vagyok.

Sok sikert!

18-19 között voltam amikor külön költöztem, munka miatt, másik városba. Mivel nem voltam diák, viszont annyira nem kerestem jól, nekem elég nagy fényűzésnek számított, hogy hazautazzak vonattal, így 2-3 havonta került rá csak sor (inkább három).

De nem volt rossz, engem nagyon lefoglalt az önálló élet, az ottani barátok (mert azért ott elég sok barátom, vagy inkább haverom volt), a munka, meg a szórakozás.