Ellaposodás utáni újraéledés. Van, aki már megtapasztalta?

Csak azért kérdezem, mert velem volt olyan egyszer-kétszer, hogy azon gondolkodtam, hogy a lobogó szerelem elmúlt, csak a megszokás van, már a párom (ő a nő, én f) sem olyan figyelmes, elhétköznapiasodott a kapcsolat, inkább ki kéne szállni. De közben konkrét ok nem volt a szétmenésre. Szerencsére a párom ebből az egész kis krízisemből nem érzett semmit, majd amikor már-már majdnem ott tartottam, hogy..., akkor egyszer csak rájöttem, hogy mégis ő kell nekem és hálás voltam a sorsnak azért, hogy nem döntöttem elhamarkodottan. Szerencsém volt az a türelem, hogy nem úgy viselkedtem, mint nagyon sokan sajnos, akik minden esetben az azonnali szakításra szavaznak. Én adtam egy újabb esélyt és volt értelme. Egy-egy ilyen hullámvölgy egy jó időre még szinte erősíti a kapcsolatot.

Más is volt már így, vagy el tudja ezt képzelni?