Ez önzőség vagy természetes?

Szerintem ezt a döntést neked kell meghozni. Az a baj, hogy nem mondhatom azt így tisztán, hogy anyukád ezzel csak neked akar jót, mert ugye az is benne van a pakliban, hogy ő szabadulni akar a munkahelyéről, és erre abban látja az esélyt, ha te jogász leszel. De vajon anyukád azzal is tisztában van, hogy ez nem megy egyik napról a másikra? Attól, hogy jogász leszel, nem fogsz kapásból annyit keresni, hogy rögtön alkalmazottad is legyen. És ha annyira szörnyű a munkahelyén a helyzet, ő vajon bírni fogja még azt hosszú éveken keresztül? Ráadásul ha téged nem érdekel a jog, akkor nem nagyon javaslom, oda elég nagy kitartás kell, mert tényleg nem könnyű.

Ahogy írod, neked már van egy határozott elképzelésed arról, hogy mi akarsz lenni. Mondjuk az is igaz, hogy mostanság tanárként nem túl könnyű elhelyezkedni, bár nem írtad, hogy milyen szakos lennél (azt hiszem, matek, fizika, kémia szakokkal több az esélyed).

Jaj, dehogy nyithatod az egyetem után :) Ízelítőnek elég, ha ezt elolvasod: [link]

Ráadásul miből nyitnál irodát? Ahhoz tőke is kell. Anyukád is miből gondolja, hogy egy frissen végzett, ismeretlen valakihez rögtön jönne bárki is?

tanár se legyél, abból tuti nem élsz meg.

jogászból meg Dunát lehet rekeszteni.

anyudnak elég naiv elképzelései vannak az életről, már bocs.

Én jogász vagyok, de az egyetemen maradtam PhD-ni. Így jogász is vagyok, kutató is, meg oktató is . Ez is egy megoldás, de ahhoz nagyon jónak kell lenned valamiből.

Viszont igaza volt az első válaszolónak. Elvégzed az egyetemet ( 23-24 éves vagy, ha nem csúszol semmiből, és a mai viszonyok között bírod is fizetni, mert nagyon kevés államilag finanszírozott hely van), utána három év gyakorlati időt kell szerezned (ennek is megvannak a feltételei, hogy milyen esetekben számít gyakorlati időnek a ledolgozott idő, pl. jogász végzettségű felettes kell), utána leteheted a szakvizsgát, aminek folyamata a legszerencsésebb esetben is háromnegyed év, utána a szakvizsga birtokában felveteted magadat az ügyvédi kamarába, ügyvédi felelősségbiztosítás stb. Ennek pontos összegéről nem tudok nyilatkozni, de sokan az egyetemen megcsinálják a szakvizsgát, de beteszik a fiókba, mert állítólag cakkli-pakkli minden költség többszázezer Ft, és kamarai tagság nélkül nincs ügyvédkedés. És akkor még nincs irodád, meg berendezésed, ügyfeleid meg pláne. HA nincs hozzá megfelelő habitusod, akkor csak vegetálni/éhenhalni fogsz, elvégre Dunát lehet rekeszteni az ügyvédekkel, annyi van belőlük, és sokan más, főtevékenység mellett végzik. (pl. jogtanácsos valahol, és akkor van fix jövedelme). És ha az ember már pénzt költ ilyesmire, nyilván valami nevesebbhez megy, akiről gondolja, hogy ha már jól megy neki, akkor érthet is a dolgához, úgyhogy a nagy ügyfeleket (pl cégek, vagy tartós megbízás) nem a kis csóringer kezdő kapja. Ügyvédjelöltet (aki pl a szakvizsgához szükséges időt gyűjti) is csak olyan foglalkoztathat, akinek bizonyos összeg felett van az éves bevétele). Annak van szerencséje, aki eleve jogász dinasztiába született, és mondjuk apukának már van irodája, és ott dolgozhat, mert akkor nem a nulláról kell indulni. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de ha nem vagy egy olyan típus, ami erre a pályára kell, akkor az gáz. Szóval, ha anyukád arra apellál, hogy majd nálad dolgozik, az azt mutatja, hogy mennyire nincs tisztában azzal, hogy hogyan is működik mindez. Csináld inkább azt, amihez kedved is van! Mert olyan csak a mesében van, hogy nem igazán fűlik hozzá a fogad, de hatalmas sikereket érsz el az adott dologban.