Van olyan ember az életedben, aki bármit tenne, akkor is ugyanúgy szeretnéd, mint azelőtt?

Először én is azt gondoltam, hogy a gyerekeim azok. De egy eset azért kivétel lenne: Pl. ha felnőttek már és az egyik bántja a másikat, esetleg rosszabb, talán megölné. Azt nem biztos, hogy nem nehezményezném.

Gyerekként nyilván ez más dolog, de egyszer ők is felnőnek.

Jujj, de még belegondolni is borzasztó. Szerencsére imádják egymást.

Ma 10:43!

Egyet értek! :)

Én olyan vagyok hogyha valaki olyat tesz ami nekem rossz vagy ilyesmi akkor én azt soha nem fogom megbocsátani. Mindegy hogy mennyire szerettem előtte,onnantól kezdve nincs miről beszélnünk. Van egy példám is: a nagybátyámat nagyon szerettem de veszélybe sodorta az életemet,lopott tőlünk,kibeszélt a hátam mögött. És azóta nem álok vele szóba és ez nem is fog változni!(akármit fog csinálni) :S

Nem hiszem, hogy a szülői szeretet teljesen feltétel nélküli volna.Vagy nem mindenkié. Az enyém nem az. Ha az én gyerekem lett volna az egyik olaszliszkai lincselő, v. ő erőszakolt majd gyújtott volna fel egy lányt, nem tudom, mit tennék. Nem hiszem, hogy azok után is szeretném.

Másokkal meg sokkal kritikusabb vagyok, mint a gyerekeimmel, szóval nincs ilyen ember.