Mit gondoltok erről a helyzetről?

Szóval családomba valahogy nem illek bele úgy érzem. Nagyszüleim olyanok amilyenek-->fojton veszekszenek, betegek is. SZüleim olyanok hogy bármit mondok vagy teszek nem tetszik nekik, mert tesóm a tökéj. Tesómért tökre odaáig vannak mert egyetemista. Ő megel szállt magától azóta. Igaz régen se volt jó kapcsolatunk, most sincs hiába lakik 120 kmre tanév közbe. Hétvége /az a 1 1,5 napot/ nem birja ki hogy ne kössön belém és ne legyen veszekedés.

Én évközbe mivel anya apa vállakozók /mármint anya az már nem/ így ők keveset voltak itthon, így jo keveset láttam is őket. Napközbe mindig ahogy hazaértem /8 óra suli után/ főztem, mosogtam, tanultam edzésre mentem, majd egyszerre hazaértünk, majd folytatam a tanulást kb. 10-11ig. Általában éjfél volt mire ágyba kerültem. Másnap 6kor kelés legkésőbb. Majd kórházba voltam a vesém miatt. Levagyok tiltva a sportról, gyógyszert kell szednem. Hazafele elsírtam magam de nem nagyon tudtam megmagyarázni hogy miért. Kicsit bennem volt hogy a család egyre jobban furán néz rám mert én nem vagyok olyan mint tesóm, kicsit kivoltam bukva az eredményekért. Egy másik oldalon meg azon aggódtam hogy a közeli baráti köröm nélkül már nem tudnék tényleg mit kezdeni mert kb 12 éves korom óta logok velük azóta kezdtek szüleim is olyanok lenni, pedig nincs velük semmi. És az jutott eszembe ha elvesztem őket. Kicsit már olyanok vagyunk mintha tesók lennénk. Nem egyszer mondták pl. hogy olyan vagyok nekik mintha a kishuguk lennék. /ezt is pl. bóknak kell venni hogy annyira szeretnek mintha családtag lennék vagy mi?/