Van értelme tovább próbálkoznom, vagy hagyjam, hadd tegyen tökre mindent?

Anyu 2 éve munkanélküli lett. Akkor nem akarta felfogni, hogy ez nem jó dolog. Élvezte, hogy későn kel fel, azt csinál egész nap, amit akar, és nem kell dolgoznia.

Ez idő alatt kölcsönből kölcsönbe ugrott, és szép lassan eladósodott. Most ott tartunk, hogy a bank viszi az autót, amiből már csak pár hónap lenne vissza, és személyi kölcsönből is több millió hitel boldog tulajdonosa :S

A legújabb ötlete, hogy vállalkozó lesz, és otthon fog dolgozni.

De ehhez előbb egy majdnem milliós felújítást akar a házban. Nem értem, miért kell ehhez új csempe, parketta stb. Mikor mondtam, hogy előbb legyen egy kis bevétele, hogy megéri-e egyáltalán csinálni, még én lettem a rossz.

Vagy értelme veszekedni vele, vagy hagyjam rá? Elvégre az elmúlt két évben sem fogta fel, hogy csak a javát akarjuk. Nagyon makacs ember, még most sem hajlandó beismerni, hogy akkor nem volt igaza. Viszont a két kisebb tesóm még otthon lakik.

Lassan úgy érzem, mintha én lennék az ő anyja. Ami elég nehéz, mert most akarunk babát, ráadásul 80 km-re lakom tőlük.

Van értelme az ilyen makacs emberrel veszekedni, vagy hagyjam, és nézzem végig, ahogy az elmúlt 20 évben elért dolgokat tönkreteszi?

Komolyan mondom, lassan már szégyenlem, hogy ő az anyám :(