Idegesítsem magam? Nagyszüleimen idegeskedem, félek, hogy nagyapám rossz példaképem volt (apám nincs).

Idegesítheted magad ezzel, de annak mi haszna?

Haszna ilyen esetben az önismereti munkának lenne, akár pszichológus bevonásával, esetleg csoportos terápiás munkában. Attól fejlődhetnél, javulhatna az állapotod. Az idegeskedéstől mi fog történni?

Szia!

Először is, gratulálok Neked, hiszen talán Te sem vetted észre, de megoldottad a saját problémádat! Bemásolom, hogy Te is ráláthass a megoldásra:

"félek, hogy nagyapám rossz példaképem volt"

Nincs is jobb ebben az esetben, mint fel - és beismerni annak voltát, hogy nagyszüleid rosszul cselekedtek, és ez akár a Te életedre (is) negatív hatással lehet. Most már tudod, mit nem kell tenned, mi az, amit ők elhibáztak, Te viszont NEM vagy olyan, mint ők, hiszen felismerted, hogy rosszul cselekedtek, és tartasz attól, hogy olyan leszel, mint ők. Vagyis - nem vagy olyan!

:)

És még csak nem is segítettem igazán, hiszen a változást Te idézed elő, és csak Te tudsz élni vele.

Szeretettel

Ne idegeskedj ezen!Sőt örülj(ha ennek lehet) hogy sz*r példa van előtted,így már te ha van eszed(márpedig van) biztos nem fogod elkövetni ezeket a hibákat!

Nekem is elég sz*r a családi mintaképem,ráadásul most tudok meg nagyon sok mindent és hát az idilli kép,mint egy kártyavár úgy omlik össze!De örülök neki,mert tudom hogy se a gyerekemet se a páromat nem teszem tönkre a sok baklövéssel amit esetleg szüleim nagyszüleim elkövettek!

Az meg hogy emiatt nem tudsz kapcsolatot kiépíteni...nem hinném!Mindenki a saját sorsának kovácsa!;)