Megromlott távkapcsolat?

távkapcsolat = álkapcsolat

Nem kell beismerned, hogy egyedül vagy (pedig egyedül vagy), nem kell társat keresned, nem kell kudarcot vallanod és csalódnod a társkeresés közben.

Kedves Kérdező!

1. Az előző válaszhoz: ez butaság, a távkapcsolatot nem a fizikális, hanem a lelki távolság minősíti. Én is 5 év házasság után fél éve 230 kmre lakom feleségemtől, de nagyon szeretjük egymást, átlagosan havonta egy hetet vagyunk együtt, és naponta beszélünk. Nem ez életünk álomhelyzete, most keressük a megoldást, hogy állást találjak Budapesten, de mivel feleségemnek előtte 5 évig a lakóhelyünkön nem sikerült, muszáj volt elfogadnia azt az állást, amit kapott. A távolság - ha szeretitek egymást - bár iszonyú nehéz, de nem választhat el benneteket.

2. Ami inkább aggasztó nálatok - ahogy leírod - a köztetek lévő kapcsolat, ill. ahogy a párod hozzád áll. Egy igazi szeretetkapcsolatban, szerelemben (bármilyen helyzet legyen is - betegség, tanulmányok, munkanélküliség stb.) abnormális, hogy az egyik fél felhánytorgassa a maga keresetét, és még kevésbé, hogy a párját ki akarja tenni az utcára. Szerintem egy mély beszélgetésben kellene megpróbálni rendezni a kapcsolatotokat, megkérdezni, hogy neki ez fontos-e, fontos vagy-e, mi az oka annak, hogy így viselkedett. Ha ez megváltozik, és valóban szeretetben érzed magad, akkor érdemes maradni, ha viszont nem, akkor tönkreteszed saját életedet. Arra viszont vigyázz, hogy ha lehet, ne élj érzelmi kétlaki életet, mert a leveledből úgy vettem észre, hogy normális lelkületű és erkölcsiségű ember vagy, tehát ha a kapcsolatod mellett "flörtölgetsz", azzal csak egy nagy adag lelkiismeret-furdalást gyűjtesz be - és később sokkal nehezebb lesz. Tehát ha lépsz, ne egyik kapcsolatból a másikba, hanem azért lépj, mert az a kapcsolat nem normális, és biztosan lesz egy szerető társad (hogy a mostani jelentkező, vagy más, az majd kiderül később).

Bölcs döntést, ha megírod, mi lett veletek, örömmel olvasom!

Szia!

Először is próbáljátok megbeszélni a problémákat.

Ha ezek után sem változik semmi sem, akkor szakíts.

Nekem is volt egy majdnem 6 évig tartó kapcsolatom, amikor is megismerkedtem interneten egy férfival, aki bókolt, éreztette velem, hogy NŐ vagyok, elég jól elbeszélgettünk. Rájöttem, hogy az akkori páromat már nem szeretem, csak a megszokás köt hozzá. Szakítottunk, majd összejöttem a jelenlegi párommal. Nem bántam meg. Lassan 3 éve vagyunk együtt, és még most is szokta mondani, hogy szép vagyok, érezteti, hgy szeret, stb. Nehéz volt ezt meglépni, de érdemes volt. És igen, én egyik kapcsolatból léptem át a másikba, tudom ez nem éppen szerencsés, de így alakult.

24/Nő

Bocs, hogy ezt írom, de nekem az jön le, hogy van valakije külföldön... Ezt érzem, ezért írta ezt.

Amúgy meg világosan látom, hogy mi a helyzet köztetek. Nekem édesanyám - nyugodjon békében - mindig azt mondta, hogy lányom, soha ne hagyd, hogy egy férfi tartson el.

És miért ne hagyjam? Mert ha eltart egy férfi téged, akkor hatalmaskodhat is feletted, és onnantól kezdve már tényleg csak a férfi jóindulatától és szerelmétől függsz.

Én személy szerint sose hagynám, hogy egy férfi tartson el. Mert úgy látom, hogy téged a párod tart el, vagy legalábbis elég komolyan segít anyagilag. Azt is szokás mondani, hogy a kapcsolatban az a fél diktál, aki keres.

A dohányzás. Namost, ha a párom rászokik a cigire, és meg se beszéli velem, és elkezd dohányozni, hát, abból én biztosan komoly vitát kerekítenék, egyszerűen azért, mert nem bírom elviselni a cigarettát. Ha megígérné, hogy leszokik, akkor nem lenne gond. Most belegondoltál, hogy mennyi problémát okoztál neki ezzel? Minek kellett rászokni?

Amúgy attól, hogy párkapcsolatban éltek, az tényleg nem lehet ok a szakadásra, de láttunk már rá példát. De nálatok nem azon van a hangsúly szerintem, hogy milyen kapcsolatban éltek, hanem, hogy eléggé támogat téged. Most nem azért, de hogy képzeled, hogy te megmondhatod, hogy milyen autót vegyen neked, mikor nem is dolgozol saját állításod szerint? Vagy legalábbis ő fogja neked megvenni.

Szóval vess magadra emiatt. A párod lehet, hogy már nem szeret, lehet, hogy már nem kellesz neki, de ha régen is ilyen volt, akkor meg szeret hatalmaskodni, amit joggal tesz, hiszen ő vesz neked autót...

Nekem lehet, hogy nincsen autóm, de engem senki nem tart el.

24L

És tényleg nem akarlak megbántani a hozzászólásommal. De én rajtam is hatalmaskodtak már, és nem azért, mert eltartottak... Engem, hálistennek, szerencsére nem tartottak még el felnőtt koromban.

Az utolsó vagyok.

Bocsi, 25 L vagyok :D:D.