Párok, nálatok milyen változásokat hozott a távkapcsolat? Működött?

Szia:) Én két éve ugyanezekkel a kételyekkel indultam útnak a párommal...2 éve voltunk együtt amikor egyetem miatt elszakadtunk egymástól. A két szak nem volt egy városban, és egyikünk sem várta el (és hagyta volna) hogy a másik feladja az álmát miatta...

Hát ne tudd meg mennyit gyötrődtem. Nem a féltékenység és bizalmatlanság miatt, hanem mert fájt a hiánya...

Nem mondom, hogy könnyű volt, és nem mondom, hogy mindig szép volt a távkapcsolat, de nem volt annyira nehéz mint gondoltuk. Sőt!:) Sokkal jobban megtanultuk értékelni az együtt töltött időt, a közös pillanatokat, megtanultuk értékelni egymást...

Véleményem szerint ha adott két érett ember, akik bíznak egymásban, bíznak önmagukban és nincsenek hisztik, féltékenykedés, gyanusítgatás akkor simán működik. (Azt azért mi is megtanultuk, hogy a felmerülő konfliktusokat nem érdemes telefonon vagy messengeren tárgyalni, inkább halogatni ajánlatos a következő találkozóig:D)

Mi úgy voltunk ezzel a dologgal, hogy ha 3 évet így kibírunk akkor nyugodt szívvel jöhet az eljegyzés és az összeköltözés. A 3 évből 2 letelt, még 8 hónap és összeköltözünk. Úgy néz ki álltuk a sarat.

Nem mondom, hogy minden távkapcsolat működik, de nem olyan veszélyes, ha szeretitek egymást. A távolság olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek. A kis tüzeket kioltja, a nagyot tovább táplálja...

Az elején nehezebb és szokatlanabb a dolog, egyszerre lesz egy rakás szabadidőd, tele leszel panasszal és Rád ül a "világfájdalom"...aztán lassan-lassan rájössz, hogy ha keseregsz ugyanott vagy, ha meg valami hasznosat teszel, pl tanulsz, olvasol, sportolsz, dolgozol még gyorsabban repül az idő...

Én biztos vagyok benne, hogy idén észre sem veszem ezt a 8 hónapot, készülök az államvizsgámra, plusz nyelvvizsga, plusz egy másik kurzus...

Amit javasolnék még, a türelem. Ez is fontos elem.

Nekünk még nem kezdődött el az egyetem, 3 hét múlva válnak szét ismét útjaink, azt nem ígérem, hogy nem fogok sírni, de hamar helyre jövök. A hétvégék meg nagyjából a miénkek! :)

Sok sikert Nektek!

21-L

22:41-es vagyok

Hidd el nem fogod megbánni:) Mi már akkor tudtuk, hogy ezt magunkért, egymásért tesszük...ez nem változott...

Nekünk még ezen kívül is van ugyanennyi év nehézség, mivel a párom orvosira jár... (plusz ugye a rezidens időszak)

Mi akik korán szerettünk volna családot:) De nem baj, ráérünk még, csak türelem kell...

És én is úgy vagyok érte várok. Ő is bármit megtenne értem.

Hidd el menni fog, csak ugyanannyira akarjátok majd mindketten:)

Mindenképpen stabil kapcsolat kell hozzá,és kell hozzá sok kompromisszum,és lemondás,mi havi egyzer kétszer találkozunk,amúgy naponta beszélünk skypon webkamerán miegymás,de az sajnos nem ugyanaz,igen néha nehéz.néha hiányzik a közelsége,de akkor ott a vibrátor vagy a webkamera.Én nem akartam hogy miattam maradjon itthon,én is külföldben gondolkodom már egy ideje,nem kartam hogy lemondjon egy ilyen munkáról és megutáljon,elengdtem,jó pár éve már igy élünk,igaz mi előtte már éltünk együtt pár évig,de legalább nem vagyunk egymás fenekében:D Igen működik ha megvan hozzá a jó alapkapcsolat.

29N