A már "romlófélben" lévő, gyenge lábakon álló kapcsolatok torkollanak kalandozásokba, megcsalásba?

Én két esetet tapasztaltam:

a. A kapcsolatról alkotott fogalma nagyon más a két félnek. Vagyis egyikük azt hiszi, hogy az valódi kapcsolat, a másikuknak meg csak az egyik, akivel összejár. Ő sportot űz a "megcsalásból", épp ezért nem is érzi csalásnak, mert neki ez így természetes. A gond az, ha erről nem szól az aktuális "párjának".

b. Valóban, valamelyik fél tartósan boldogtalan a kapcsolatban, és ezért fellángolnak az érzelmei egy harmadik iránt. Tisztább ügy, de a megcsalásra nem mentség, a régi kapcsolatot le kell zárni, ha már megoldhatatlanok a problémák benne, és aztán újat kezdeni.

Én úgy gondolom,hogy a kisértés bárki vállán felütheti a fejét,viszont egy stabil kapcsolatban nemet lehet (és kell) mondani.

Ahol gondok vannak,ott is nemet kell (kéne) mondani,előbb a szakítás,utána jöhet más.

Stabil kapcsolatban nem hiszem,hogy érzelmek is kialakulnak a "harmadik" irányába,maximum fizikai vonzalom,amire ha nem is könnyen,de nemet mond az ember,ha minden rendben a kapcsolatában.

Válasz: igen,

csak a romlófélben lévőkre, mert ha valaki nem vevő a 3.-ra akkor az akár tótágast is állhat mégsem lesz belőle semmi.

Én úgy gondolom ha egy kapcsolat maximálisan jól működik, és megtudnak beszélni mindent akkor egy 3. félnek nem szabadna befurakodni. Ott már régen nincs rendben valami, ahol már egy 3. felbukkan.

Én azt vallom, hogy nem szabad a problémákat a szőnyeg alá söpörni, és esténként kifelé fordulva, bedurcizva lefeküdni, mindent meglehet beszélni, de az másik dolog, hogy vajon a felek meg is akarják-e oldani a problémát?

Persze lehet hibáztatni a harmadik felet is, de elsősorban a párkapcsolatban lévő felet kell aki félrelép. Ezek a dolgok nem egy emberen múlnak.