A napokban valaki feltette itt ezt a kérdést (link) (? )

Mindhárom végletekre mutat. A végletek pedig sztem sose jók.

-A nagyszájú, menő hisztérika.

-A visszahúzódó szüzike.

-Az elvont dilinyós.

Mindig mindenhol megtalálhatók ezek a lányok, de csúnya lenne, ha csak ebből a 3 személyiségből lehetne válogatni. Én, mint pasi, egyikkel sem járnék.

Legyen csinos, szép arcú, legyen nevetgélős, mosolygós, humoros, csicsergős, de ne legyen nagyszájú, öntelt, se szűkszavú(akiből minden egyes szót úgy kell kihúzni)

28/F

Én azért nem találom szimpatikusnak az 1. típust, mert komolytalanok, nem is akarnak változni. Pontosan az ilyen "művészlelkek" azok, akik többnyire nem képesek belátni azt, hogy nekik is kell alkalmazkodni másokhoz, ha nem akarnak konfrontálódni, amiknek meg következményei lennének. A kis, szürke, szende szüzeknek általában nem kell külön magyarázni, ha valami rossz bennük, mert amúgy is alig van önbizalmuk. A nagyhangúaknak lehet magyarázni, de ők vállalják és/vagy konfrontálódnak, megmondják ők is a magukért. De a kis bolondos "művészlelkek" csak azt várják, hogy őket elfogadják mások, de nem veszik észre, hogy kivonják magukat együttélési szabályok alól. Ez abban nyilvánul meg, hogy megpróbálják olyanná alakítani az embereket maguk körül, akikkel együtt továbbra is gyereknek érezhetik magukat, de ők nem alkalmazkodnak másokhoz.

Amúgy az 1-es jellem szerintem nem kapcsolódik olyan szorosan a művészkedéshez, mint azt a sztereotípiáink mondatják velünk (velem is). Művészethez nem konyító, csak egyszerűen infantilis embereknél ugyanígy előfordul, miközben vannak teljesen korrekt, megbízható művészek is.