Hogyan mondjam (intézzem el) a szakítást ma a barátommal?

Szakítás. Normálisan annyi, hogy elmondod neki a tényt, hogy már nem szereted. Tisztázod vele, hogy a döntésed végleges, de hálás vagy az együtt töltökk időért, és a szép emlékeket őrzöd meg belőle. Természetesen tapintatosan meghallgatod amit ő mond, és ha érdekli, elmondod az indokaid, de mégegyszer közlöd, hogy nem vagy nyitott a hibák javítására. Nem kellemes beszélgetés, de felnőtt emberek között ez normálisan megoldható. Mindkét félnek magában kell utána elszámolnia.

Gond akkor van, ha

-Félsz tőle, hogy erőszakoskodni fog.

-Félsz tőle, hogy nem sikerül szakítanod (visszacsábít - ha ez az eset nem zavarna, akkor ne mszakítás, hanem színjáték).

-Félsz tőle, hogy nem fogadja el, és később nem száll le rólad.

-Félsz tőle, hogy megbüntet.

-Félsz tőle, hogy kárt tesz magában.

Ezeket a veszélyeket lehet kezelni. Fennáll valamelyik?

Ha attól félsz, hogy nem leszel elég erős, akkor legjobb, ha nem lakásban, hanem valamilyen nyilvános helyen beszéled ezt meg vele. Másik, amit ezen felül érdemes csinálnod, hogy tudatosan rövidre veszed ezt a beszélgetést. Legjobb, ha előre beszervezel magadnak programot.

Ahhoz hogy ne szálljon le rólad, két dolgot kell tenned. Az egyik, hogy egyértelművé teszed, hogy nincs esélye, szigorúan kerülöd egy ideig a közös programokat is. A másik, hogy a szakítás a lehetőségekhez képest minél kisebb kudarcot okozzon az egójában. Emelt fővel szakíthasson. A legtöbbször egy fiú azért nem száll le a lányról, hogy bebizonyítsa, hogy azok a túlzó érvek, amelyeket a a lány a szakítás jogosságát megerősítendő használt nem igazak. Véletlenül se terjessz olyat a baráti körödben, hogy ő nem volt elég jó, vagy hogy menekültél tőle. Egyszerűen kiszerettél belőle. Nagyszerű embernek tartod, és még senkivel nem volt olyan jó mint vele, de már nem vagy szerelmes, lezártad, kész.