Miért van az hogy másoknak olyan könnyen megy az élet?

IstenFefi válasza:

"Még a mekiből se jeleztek vissza."

azért ha a mekibe akarsz menni dolgozni ahhoz több mint jól kell kinézni. legalábbis nálunk és még úgy sem biztos h felvesznek mert nagy a túljelentkezés. keress vmi reálisabb állást.

Nekem egyedöl barátok terén nem jön össze a dolog, valahogy senki nem elég jó nekem, és mindenkit hamar megunok. De mondjuk nem is zavar, nem vagyok társasági ember, magányos az életbe nem voltam még soha. Párkapcsolatot meg nem akarok, tehát ez sem probléma.

Minden más pedig, hát nem tudom, nekem csak úgy összejönnek a dolgok. Persze teszek is értük, de azért nem mondanám hogy megszakadok az erőlködésben. Ha valami mégsem jönne össze, azt megpróbálom újra, vagy hagyom, helyzetfüggő, de ezen sem idegeskedem.

Úgyhogy szerintem ez személyfüggő, mint írtad, mindenkinek vannak problémái néha, a kérdés az hogy ki hogyan áll hozzá.

Én is ebben a helyzetben vagyok. Rajtam se lehet semmit látni. Kívülálló talán lehet a másik csoportba sorol. De egyszerűen bosszant, hogy küdök naponta mint az őrült semmi eredménnyel. A környezetemben vannak oylan emberek, akiknek csak születni volt nehéz.

Mielőtt valaki leszólna ez nem írigység. Dehogy vagyok én bárkire is irígy. Örülök más boldogságának és könnyű életének. Egyébként is olyan típus vagyok aki szeret küzdeni, csak az utóbbi időben bármenynire ias teszem azt nincs eredménye.

"Mások megtalálják a hozzájuk hasonló embereket, barátokat ,társat ..engem pedig mindig azok találnak meg akik jobban emlékeztetnek a saját boldogtalanságomra.. "

Mert pont ilyen vagy te is, boldogtalan, mert azt persze nem veszed észre, ami jó az életedben, csak a rossz miatt siránkozol. Mindenkinek vannak problémái az életben, azoknak is, akiket te kiegyensúlyozottnak, sikeresnek és boldognak látsz, csak éppen ők másként dolgozzák fel, és nem engedik, hogy ez rányomja a bélyegét az életükre, nem keseregnek.

Örülhetnél pl., hogy egyáltalán van munkád, én hetek óta keresek, kb. 30helyre jelentkeztem, és sehova nem kellek. De tovább próbálkozom.

"Miért van az hogy másoknak olyan könnyen megy az élet?"

- azt Te csak úgy látod, csak úgy látod, külön világodban.

"Külön világot alkotok magam.

Mert mint baktériumnak csepp is tenger,

Idegen, messzi bolygó minden ember,

Kinek csak álma, vágya, gondja van.

És, jaj, nem élhet senki gondtalan!

S az erős is forog, de mint a henger,

Mely úttestet simít s dübörg, de nem mer

Fölsírni sírva: Fáj az oldalam!

S mert ez örök-Rendünknek tábla-bronzza,

Eggyét száz más kimért körökbe vonzza.

S csak néhány bús lakója sír e merszen.

Csak néhány gondolat őrül bele,

Hogy mért virít, bár marja Űr szele,

Kerengő bolygó friss humussza, lelkem."

(József A: A kozmosz éneke/részlet)

Másoknak sem hullik csak úgy az ölébe a jólét, a barátok, a boldogság, a jó külső...

Mi a végzettséged? Tanult vagy? Kezdj el egy hobbit, legyen az nyelvtanulás, sport, jóga, csipkevarró kör, a lényeg, hogy más emberek is legyenek ott, ismerkedj.

Nekem a kérdésedből az jön le, hogy nagyon negatív vagy, ne csodálkozz, hogy negatív dolgok történnek veled.

A gondolatnak teremtő ereje van. Ha valamihez negatívan állsz hozzá, az van a fejedben, meg fog veled történni. ("Jaj, csak el NE késsek a munkahelyről! - persze, hogy elkésel...)

Ha pl. azt mondom neked, hogy NE gondolj az Eiffel-toronyra, ugye, hogy mégis, akaratlanul is az Eiffel-torony képe jelenik meg a fejedben?

Változtass a gondolkodásodon.

Carlos Casteneda mondta: "Egy bölcs ember úgy éli az életét, hogy cselekszik, nem a cselekvésről gondolkodik."

Tehát ne ábrándozz, hogy de jó lenne, ha (csak egy példát mondok) az ELTE-n taníthatnék, ha egyszer nincs meg hozzá a végzettséged. Akkor fogd magad, és iratkozz be, hogy közelebb kerülj a célodhoz.

Van erről egy vicc, miszerint az öregember minden este azért imádkozik, hogy nyerjen a lottón. Ezt csinálja évtizedekig, sikertelenül. Mikor meghal, felkerül a Mennybe, megkérdezi az Úrtól, hogy miért nem hallgatta meg az imáját? "Mert nem vettél lottószelvényt!" :)

Hogy jöhetnének a lehetőségek, ha elállsz előlük?

Sok keserű sors van sajnos. Anélkül, hogy politizálnék - mert ez párt független - sajnos az ország helyzete is nagyban befolyásolja az emberek közérzetét. Ha nem lenne napi megélhetési gond, könnyebb lenne a fontos dolgokra koncentrálni. Múltkorában beszélgettem egy régi ismerőssel, korábban egy helyen dolgoztunk, jó pár éve nem találkoztam vele. Ő szakszervezeti élharcos, egy olyan cégnél, ami a kb. 40km-es körzetén belül kiemelten kedvező feltételek mellett dolgoztatja az alkalmazottait. Természetesen a cégvezetés nem vak, tisztában vannak ezzel, így aztán évek óta fúrják, faragják a juttatásokat. Ez kb 6-8 éve elég észrevehetően tart, de még így is nagyon jók a feltételek. Neki mondtam el, hogy nem azon kéne gondolkozni ami nincsen, hanem annak örülni ami van. Perszer ezt azért bővebben kifejtve, de láttam rajta, hogy elgondolkozott rajta.

Azt javaslom egyébként a kérdezőnek, hogy valamilyen segítséget vegyen igénybe, szokott lenni pszihológia rendelés, nem csak fizetős, nagyobb rendelőkben. Eléggé misztikusnak láttam ezt a dolgot én is, míg el nem kezdtem járni, de rá kellett jönnöm, hogy hatalmas segítséget jelent. Segít felismerni a belső motivációinkat.

Korábban hozzászólók jól megfogalmazták, hiába érzi úgy valaki, hogy nem mutatja ki a negatív hozzáállását, az mégis minden megnyilvánulásában benne van.

Nagyon tanulságos volt nekem kb 10 éve mikor elmesélte nekem valaki az önmegvalósító jóslatot. Álljon itt ez, hátha valaki nem ismeri, és segítek vele.

A kis növésű emberek ugye sokszor tele vannak komplexusokkal, azt feltételezik, hogy őket mások lenézik, alacsonyabb rangúnak tartják. Egy ilyen embernek - sajnos - ez az alapállása másokhoz. Innét kezdve ha bárki kommunikálni akar vele, ő undok módon, sértődötten válaszol, amivel hosszú távon el is éri, hogy valóban utálják. Amikor ezt először hallottam, akkor csak egy példát láttam még erre, de azóta ezt számtalanszor újra megéltem.

Így működik a saját érzelmeink kivetítése másokra.