Mit lépjek, tegyek? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. )
Szakítottunk a volt párommal novemberbe,de nem azért,mert nem szerettük egymást,hanem mert sok volt a vita közöttünk.
Egészen februárig elvoltunk egy se veled-se nélküled szituációban,és ez miattam volt,mert nem tudtam a helyzetet kezelni,és elég gyerekes voltam.
Márciusban beszéltünk utoljára,hogy nem lesz már közöttünk semmi,bár még szerettük akkor is egymást,de teljesen egymás agyára mentünk.
Azóta nem beszélgettünk,köszönőviszony- 1-2 mondat szintjére.
Nekem azóta volt egy párkapcsolatom,de egyszerűen csak az exemre tudok gondolni,még mindig szeretem,ezért szakítottunk 1 hete.
Neki nem volt azóta senkije,még "csak szex" szintjén sem.
Szeretném újra felvenni vele a kapcsolatot,de nem merem csak úgy felhívni,hogy: szia,nincs kedved dumálni?
Jó lenne újra beszélgetni,és újra fellobbantani a lángot,nagy szerelem volt a miénk és még márciusba is azt mondta,hogy szeret.
Azóta ebben a párkapcsolatomban felnőttem,rájöttem,hogy milyen hibákat követtem el az egész kapcsolatunkba,teljesen megváltoztam,és úgy érzem,most működne.
Nem tudom,mit tegyek,de felemészt az érzés.
22L ,egyébként 2 évet voltunk együtt.
válasza:
válasza:Én történetem:
Párommal együtt voltunk több mint másfél hónapig. Szakítottunk, mert sok volt a vita köztünk, családi problémák, stb. Rá egy hétre újból összejöttünk, merthát szerettük egymást, de a feszültség mindig megvolt, szóval nem működött. Külön voltunk több mint 5 hónapot, ő megkeresett. Nem hazudok, jól esett, vissza jöttek a régi érzések... Nem is kellett sok, rá egy hétre találkoztunk, és újra megpróbáltuk. Azóta együtt vagyunk, és a kapcsolatunk jobb mint valaha. Ő is változott, én is, megkomolyodtunk, sok mindent máshogy látunk, mint anno.
Sok sikert kívánok nektek!
válasza: válasza:Basszus, elszállt a hosszú írásom... Szóval kihagyott a szívem, mintha magunkat olvastam volna. 3,5 év alatt most májusban szakítottunk negyedszer. Az utolsót kivéve mindig a párom (F), merthogy "nem illünk össze", "nem működik a kapcsolatunk", "túl sokat vitatkozunk", stb.
Mivel mi már harmincasok vagyunk, legutóbb én mondtam, hogy én már ilyen levegőben lógósan nem akarom folytatni, állapodjunk meg. Erre szakított. 3 hét múlva fölhívott, hogy irtóra szenved, aztán 2 hét múlva megint azt mondta, nem fog menni. Hát, így állunk. Én hiszek benne, remélem, hogy együtt leszünk, mert nagyon öszetartozunk.
Szerintem küzdelem, harc minden kapcsolatban van. Nem kell bedőlni a rózsaszínűen kezdődő kapcsolatoknak, ott is lesz előbb-utóbb. Én magunkat mindig azzal vigasztalom: az elején túlesünk az elején.
Bocs, a hosszú bevezetésért: persze, hogy keresd meg! És próbáljátok (mindig!) megbeszélni, hogy mi nyomaszt,bánt titeket, s vegyétek komolyan azt, ami a másiknak rosszul esik. Oltári közhelyesen hangzik, de így van: ha nem beszélünk, az a kapcsolat halála.
Én nagyon szurkolok! Mindig tartsátok szem előtt, hogy egymásért, a kapcsolatért küzdötök, még ha nehéz is.
válasza:Bocs, helyesn: az elején túlesünk a nehezén:-).
Ha megírnád, mi lett, az nagyon jó volna!
válasza: válasza: válasza:"Ne várj 50 évet, mire rájössz, hogy hagytad elveszni életed szerelmét." Grace klinika
Csak úgy megfogott ez az idézet múltkor...
Naja,de mivel ő fejezte be,és nem keres,ez arra enged gondolni,hogy nem érdeklem már..
Nem akarom újra átélni a csalódást.
"hosszú" és te most mihez kezdesz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!