Barátnő vagy barát? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. )

Ha számodra ez kérdés, akkor egyértelműen nem vagy igazán szerelmes a barátnődbe, vagy mégiscsak vonz az a barát, mint nő (valahol tudat alatt tuti...)

Figyelj sokat és sok mindent átéltem már, de az biztos, hogy férfi és nő között igazi barátság nem létezik (max haverság), mert az egyik fél biztosan sokkal többet érez a másik iránt mint kellene...

Nem szép dolog a barátnődtől, hogy választás elé állított de igazat adok neki. Nekem is VOLTAK férfi barátaim (ha magamba nézek akkor tényleg vagy egyik részről vagy mindkét részről érzelem volt, vagy viszony alakult ki...) de amikor férjhez mentem a férjem kijelentette, hogy ezen sürgősen változtassak, ő sem jár össze csajokkal cseverészni és a magánéletét megbeszélni. És igaza volt...

Szerintem nem tisztességes, hogy a barátnőd ilyen választási heéyzet elé állított - én nem hagynám, hogy ilyen ultimátumot adjanak nekem.

Nem sok jót ígér a jövőre nézve, bocs.

Persze azt sem mondanám, hogy emiatt szakíts vele, de mindenképpen üljetek le beszélgetni és hozd a tudtára, hogy nem vagy valamiféle tárgy vagy egy gyerek, akit eltilthat bizonyos helyzetektől. Amennyiben tényleg csak egy ártalmatlan barátságról van szó, úgy ahhoz jogod van. Én nem kötném össze az életemet olyannal, aki engem ennyire korlátozni akar.

Nem igazán győztél meg arról, hogy valóban örökre szeretnéd a barátnődet... Továbbá ha ő meg választás elé állít, akkor valami biztosan nem stimmel köztetek.

Továbbá írod, hogy szükséged van arra,

"hogy valakinek elmondhassam néha a bajaimat vagy akár csak beszélgessek egy jót"...

Nos én úgy gondolom, hogy erre éppen a barátnőd, vagyis a társad való...!

Ha én lennék a barátnőd helyében, lehetséges hogy nem állítanálak választás elé, hanem két lábbal rúgnálak ki, ha többször is előfordul, hogy mással osztod meg az örömödet/bánatodat és nem velem.

Lehet persze barátkozni másokkal is, de a legfontossabb ügyek megbeszélésére mégiscsak a társ/család való!

Tudod mikor egy exbarátomat már több hónapja ismertem, és éreztem, hogy valami nyomasztja, kérdései volnának, de hiába beszéltem vele nem mondott semmit... Majd később kiderült, hogy utána találkozott egy volt szerelmével megbeszélni ezt-azt, akkor ez engem is bosszantott és nem csoda,hogy féltékeny lettem. Aztán nagy nehezen bevallotta, hogy miről is tárgyaltak. Valójában olyan tanácsokat kért tőle, hogy hogyan viselkedjen énvelem, mert volt náhány dolog, amiben tanácstalan volt.

Na de most komolyan, hogy lehet valaki ennyire nyúl, hogy nem a társát kérdezi, ehelyett inkább kockáztatja a kapcsolatot. Ő ugyanis azt hitte, egyformán működik minden nő, ezért jó ha egy volt barátnőjétől kér tanácsot. Tévedett...

na látod pont ez amit írtam... "vagy csak egyszerűen szomorú vagyok pl pont a barátnő miatt akk ő meghallgasson, véleményt mondjon és jobb hangulatba hozzon"...

ilyen nincs, ez csak bonyodalmat szül, hülye férfilogika...

A barátnőddel kell dűlőre jutnod. Hiába vidít fel a voltcsajod, a probléma a pároddal ettől nem fog megoldódni...

Érdemes újragondolni a kapcsolatodat....

Én eltiltottam páromat egy barátnőjétől, nem mert nem bízom benne, csupán még az esélyt sem szerettem volna megadni a csajnak. Mi 3 éve vagyunk együtt, 1,5 éve van ez a kolleganője. Bemutatta nekem is, elsőre szimpatikus volt, normális.. Elég gyakoriak nálunk a baráti összejövetelek, ő is jött szinte mindig, sosem volt vele gondom, gondoltam barátok lettünk. Hát úgy fél éve elkezdett nekem írogatni, hogy nem vagyok elég jó a páromnak, bezzeg őő.. Ezzel együtt páromnak smseket írogatott, egyre többször hívta őt privát találkozóra, arra hivatkozva, hogy nincs jó kedve. Majd sms-ekben már arra tért ki, hogy miket csinálna párommal.. Ő ezeket nem titkolta el, megmutatta és nem is reagált rájuk. Engem elkezdett már az összejöveteleken csesztetni, belekötött mindenbe.. Ha én sütöttem a sütit, akkor szerinte túl sok benne a sütőpor, szerinte nem áll jól a pulcsim, a nadrágom, a hajam előnytelen, nem dolgozom eleget, nem érdemlem meg a párom.. Már tényleg ott tartottam, hogy nem akartam én elmenni.. Páromnak ott elmondtam, hogy ő hiába kedveli, nem szeretném, ha ezekután ő nagyon keresné a társaságát.. Baráti társaságnak elmondtam, hogy nem zavar, ha hívják, de szóljanak, mert én nem megyek akkor.. Megdöbbentem, hogy ők utálták, miattunk viselték el.

A történetem lényege az akart lenni, hogy lehet, hogy okkal kéri ezt a barátnőd, kérdezz rá, hogy miért. :)