Hogy bírjam rá a szüleimet?

azt tanuld,amiben jó vagy. ha a szüleid mondjuk nem akarnak támogatni e miatt,ott a kolesz,meg a diákhitel.

velem is ez volt, a középsulit még végigszenvedtem,aztán teológiára mentem. család beájult,de én boldogabb már nem is lehetnék. a saját lábamra kellett álljak,h ne hallgassam nap-mint-nap h milyen szar lesz nekem majd,de ezzel csak megerősödtem.

ha jó vagy abban amit csinálsz,az elhelyezkedéssel se lesz gondod

Szia! Én teljesen megértelek, én is közgázról indultam és informatikán kötöttem ki! Szerencsére engem nem akadályozott senki, de nehéz volt átállni annyi elvesztegetett év után.. Ez a te életed, és nem kell sok ahhoz, hogy az ember el tudja dönteni, akar-e egész életében a közgázzal foglalkozni! Ennyi év után szerintem elég egyértelmű a döntésed! Miért ellenzik annyira az informatikát? Az gondolják, nem vagy elég jó, vagy pedig hogy nem keresnél jól vele? Mindkét állítás valótlan, az egyetem azért van, hogy megtanuld a szakmád, keresni pedig szerintem legalább ugyanolyan jól lehet vele, mint közgázzal.. Az én közgázos ismerőseim sorra hagyják el a pályájukat, de az infósok nem panaszkodnak.

Ha informatika mellett döntesz, nem biztos, hogy a weboldalszerkesztő lenne a legjobb választás. Egyre inkább azt hallom, hogy ma már a legtöbb ingyenes oldal szinte ugyanolyan lehetőségeket biztosít a cégeknek, mintha weboldalszerkesztők készítette volna őket.. Úgyhogy inkább valami programtervező vagy műszakibb szakban gondolkodnék a helyedben. Grafikust mint képzőművészeti ágat gondoltad, vagy mint informatikait?:) Mert sima grafikusként nem hiszem, hogy lenne esélyed érvényesülni.. Van néhány ismerősöm, és a tehetség egyáltalán nem elég hozzá. Nincs kereslet sajnos, és ha valaki mégis ilyesmit szeretne venni, nem egy névtelen személytől fogja (nem is beszélve arról, hogy mennyi névtelen konkurensed lenne!) Számítógépes grafika szerintem sokkal jobb választás, a helyedben amellett döntenék!:)

Sok sikert! Mellesleg a szüleidnek el kell fogadniuk a döntésed, hiszen ha nem akarsz közgázra járni, akkor egyszerűen nem fogsz.. Ha bekerülsz államira, akkor még azzal sem fenyegethetnek, hogy nem fizetik az iskolát.. Még van egy éved, hogy meggyőzd őket!

Különben nem szoktam ilyet tanácsolni, de ha máshogy nem megy, jelöld első helyen azt, amit te szeretnél, másodiknak meg azt, amit a szüleid akarnak, csak nekik azt mondd, hogy pont fordítva jelölted, aztán mondd, hogy csak a második helyre vettek fel.

Különben nekem a szüleim (bár már nem is velük élek) a 2009-es jelentkezés idején a kommunikáció média szakot erőltették nagyon, mondjuk nekem nem volt különösebb kifogásom, csak úgy voltam vele, hogy azért nem ez volt minden vágyam. Csak hát mondogatták nekem, hogy azért itt is van ismerős meg ott is van ismerős (ne nagy dolgokra gondolj, csak helyi újságokról van szó). Hát mondom, akkor legyen. De elég hamar rájöttem, hogy nem tetszik, közben jelentkeztem mégegy szakra, ahova fel is vettek. Érdekességként megemlítem, hogy amikor az első két félév után nyáron munkát kerestem, és szóltam apámnak, hogy hol is van az az ismerős, mert jó lenne elmenni amúgy is gyakornoknak, vagy valami, akkor hirtelen sehova nem kellettem, sehol nem volt rám szükség. 2010-ben elkezdtem arra a szakra járni, amit viszont totál imádok (szociális munka), bár erről már korábban egyszer sikerrel lebeszéltek sajnos, de így, hogy már eleve jártam valahova, nem volt ellene kifogásuk. Az őszi félévben még csináltam párhuzamosan a kettőt, de a tavaszi félévben már a kommunikációt passzívra raktam, mert úgy látom, teljesen felesleges erre időt és energiát pazarolni, munkát ezzel úgysem kapok, és legalább jobban tudok arra koncentrálni, ami érdekel, és amiben majd dolgozni akarok.

Mondd meg a szüleidnek, hogy közgazdászként jó eséllyel éhen halsz :P

Amúgy meg ha valamit nem szívesen csinál az ember, abban nem is fejlődik, és ha nem fejlődsz, törekszel, akkor szinte mindegy mi a munkád, el fogsz bukni. Míg amit szeretsz, abban törekszel hogy minél jobb legyél, és így jobb állást, pénzt kaphatsz. Ezt esetleg vázold a szüleidnek is. Egyébként meg tényleg oda jelentkezel ahova akarsz.

A válasz írója 76%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 15:52

Grafikus ismerősöm 10 éve kering cégtől cégig, és ha van is állása, akkor se keres annyit, mint egy gyári munkás. Cserébe széthajtják, soha nincs egy szabad perce, teljesen "átlagos nap", hogy hajnal kettőkor még csomagolást tervez. Pedig nagyon-nagyon tehetséges, remek képei vannak, de semmire se megy vele. Mivel nincsenek kapcsolatai...

Ez meg a tapasztalat.

Kedves kérdező!

A szüleid is ezért akarnak ilyen pályára állítani, azt akarják, hogy fix kereseted, stabil állásod legyen, nem az a céljuk, hogy derékba törjék az álmaid.

Ezt velük kell megbeszélni, hogy mik a hosszútávú céljaid, és igen keményen kell dolgoznod a fősuli alatt is, különben fújhatod a tehetséged. Már a második évtől keress cégeket, vállalj munkát, ami jó referencia lehet később, akár fillérekért is!! Legyen minél több tapasztalatod, mire befejezed a tanulmányaid, különben kitörölheted a diplomával.

Aki a továbbtanulást egy végtelen bulinak tekintette, és nem dolgozott mellette sehol, annak ma sincs munkája, vagy csak adatrögzítő egy cégnél. Aki nem tud semmit felmutatni, mire elvégzi a négy évet, és kézbe kapja a diplomáját, annak sajna nem lesz helye a szakmában..... És mindegy, hogy mit választasz, ez mindenre érvényes.

Ez is tapasztalat.

Egy osztálytársam ugyan ebben a helyzetben volt. A szülei minden áron közgázra akarták küldeni, végül bele is ment a csaj. Most végzi a mesterképzést. Teljesen ki van készülve, utálja az egyetemet, utálja a szakját, meg úgy általában véve az egész közgázt. Viszont jól tanult, okos, lesz 100%, hogy jó állása lesz.

A kérdés az, hogy te hogyan akarod leélni az életedet. Úgy, hogy utálod a munkádat, de jól keresel, vagy vállalod a kockázatot és bevállalsz egy olyan szakmát, ahol nem biztos, hogy nagy pénzeket fogsz szakítani, de szereted csinálni. Mennyire fontos számodra a pénz.

Én nagyon jó tanuló voltam, mehettem volna sok olyan szakra, ami után jól kereső szakmám lenne, de nehezebbik utat választottam - eddig nem bántam meg.