Ez így rendjén van? Vagy sem?
Nos nem is tudom miért teszem fel ezt a kérdést...talán csak, mert "meglepődtem". Pár hónapja megismertem egy férfit-a jelenlegi párom- viszont ez a pár hónap elég intenzív volt,gyakorlatilag napi 5-6órát minimum együtt töltünk, mindig tudjuk mit csinál a másik stb. Még sosem volt ilyen figyelmes barátom, pedig nem vagyok már 16 éves. Mivel egyikünk se beszéli a másik anyanyelvét és bár a 3. nyelven hiába beszélünk mi kb felsőfokon vagy kicsit fölötte, az ilyen "lelkiezések" és egyéb dolgok elég nehezen mentek, hisz azt ritkán használja amúgy az ember egy idegennyelven. Ez azért fontos, mert én megkérdeztem mi volt az előző barátnőjével, de olyan bonyolult dolgot vázolt fel,hogy ihaj...lényege az volt, hogy már nem találkoznak, nem is beszélgetnek, csak kb havi 1x egy smst írnak. Ami már önmagában fura volt nekem, hisz én egyik exemmel se tartom a kapcsolatot, semmilyen szinten,véleményem szerint ez természetellenes és egészségtelen, bárki bármit mond,ezt gondolom. De mivel tudom, hogy nekem nincs valami egyszerű természetem, és mivel őt nagyon megszerettem, elhatároztam, hogy miatta képes leszek olyan dolgokat tolerálni és egy picit visszafogni magam, amiket egyébként sose tettem meg. Gondoltam nem görcsölök rá kivételesen, hátha eddig ez is baj volt, ha szeret úgyis velem lesz, ha meg nem, akkor nem kár érte, akárhogy is szeretem. Muszáj felnőttként gondolkodnom már. Ez most is így van, pusztán a véleményeteket kérem. Két kérdésem lenne.
1. Szerintetek egészséges az, ha valakivel tartja az exével a kapcsolatot?
2. Mit gondnoltok erről: Ma elmondta, hogy nem mondták ki szószerint,hogy "vége", pusztán kevesebbet találkoztak és elhidegültek, na de azt hozzá kell tenni, hogy egy városban nőttek fel, az egy pici város, 5éves kapcsolatuk volt, ami tulajdonképpen 8 de párszor szétmentek és vissza. Azt mondja sajnálja a nehéz körülményei miatt és a mivel régóta ismerik egymást,nem akarja csak úgy kitörölni az életéből, de nem is akar vele semmit. Most ezt mondja, habár az elején még úgy fogalmazott, ha nem lenne gond az ágyban...mert amúgy jó ember, ez rosszul esett nekem, de azt mondja velem végre boldog, és már nem is fogalmaz úgy, mint az elején, de ez nekem akkor is kicsit sok volt, hogy nem lett kimondva, az elején, bár nem kérdeztem meg, hogy kimondták e szószerint, de kb ez volt a lényege annak, amit mondott. Nem változtat ez a kérdés semmin, továbbra is nagyon szeretem, igyekszem nem rágörcsölni, ha együtt maradunk még szebb lesz, ha nem, akkor ennek kellett lennie. Ti mit gondoltok? Pusztán a véleményetekre vagyok kiváncsi.
Megcsaltak, átvertek, úgy, hogy közben a seggük is fényesre volt törölve. Ha ezek után mi barátkoznánk,elsüllyednék, önmagam megalázása és becsapása lenne, vetítés a környezet felé. Akik ilyen kapcsolat után "barátkoznak", azt roppant képmutatónak, ostóbának találom. Mi sose elhidegültünk,az más, igazából el se tudom képzelni az milyen...
A barátsághoz is tisztelet kell, de az ilyen emberekben nem hogy szeretet nincs a másik felé, de még a tisztelet fikarcnyi jele se. Az pedig szükséges egy barátsághoz,nem? Haverkodni meg amúgy se nagyon szoktam, barátaim vannak és ismerőseim, valamint párom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!