Az első adandó pasitól gyereket vállalni. Szerintetek ez milyen dolog?

ostobaság egy pár hónapos kapcsolatban gyereket vállalni. és ha megpróbál teherbe esni a partner tudta nélkül, az még kimondhatatlanul gonosz dolog is.

a nővéred egy buta liba. már ne haragudj, de fentiek alapján ez a véleményem róla.

A család már nyaggatja hogy mikor lesz már komoly kapcsolata, vagy mikor szül, mert "ki fog futni az időből"

Legtöbb esteben a nyaggatás elvárás,miatt szül sok nő aki mág várna és megefelő párral vállalna anyagi alapra gyermeket,ehelyett a nyagatás végett,az első futó kapcsolatba belebabázik,a spermadonor apuci persze kalap- kabát,ő meg ott marad a teherrel,aki szép lassan hibáztatni is fog majd,a gyerek meg lelkisérült lesz nagy valószínűséggel.

Nem elvárásból kell szülni,főként nem egy ha csak egy kicsit is tetszik pasinak,(szamárnak ló helyett).Nem értem az ilyet.

ismerek ilyen lányokat. egy környéken laktunk, gyakran látom őket, de se a gyerekszülés előtt, se utána nem láttam pasival. nem mellesleg kicsit csúnyácska lányok. szóval arra merek tippelni, hogy ők is hasonló módon estek teherbe.

elvannak, eltartják a gyereket a szüleik segítségével. boldognak látom őket, imádják a gyerekeiket. ha nekik ez elég, akkor örülök, h boldogok. egyébként meg az ő dolguk. ha normálisan, jól nevelik a srácaikat, akkor inkább ők szüljenek mint a cigányok vagy azok, akik ütik-verik a csóri kölykeiket.

Előző vagyok.

Ez a kicsit is tetszik és már szülök neki gondolkodás nagyon csúnyán vissza tud ütni. Ennyi nem elég egy átlagos kapcsolathoz sem hát még gyerekvállaláshoz.

Én 34 vagyok, és még csak tervezzük a babát. 31 évesen ismertem meg a férjem, és 33 évesen házasodtunk.

Szülhettem volna 20 évesen az akkori (ő volt az első) pasimnak (ráadásul ő még akarta is!), de akkor már legalább 10 éve elvált nő lennék egy magatartászavaros gyerekkel, akinek nincs apja. Mert 100%, hogy elhagytam volna gyerekkel is, ugyanazért, amiért gyerek nélkül is megtettem. És egy pillanatig sem bánom, hogy így alakult.

A kapcsolatokat tanulni kell. Van rá esély, de kicsi, hogy az első lesz az igazi, még akkor is, ha első pár hónapban (1-2 évben) úgy tűnik. Kisgyerekkel pedig sokkal nehezebb normális párt találni, kevesen fogadják el, hogy nem az övék a gyerek. (A nővéred max. egy d*gásra lesz jó.) És persze a gyereknek sem mindegy, hogy nem lesz apja, milyen apja lesz és 2 hetenként vagy 3 havonta kap "új apukát".

Nagyfokú butaság és felelőtlenség a nővered részéről!

Nekem az a gyanúm, hogy a nővérednek önértékelési zavarai vannak. De nagyon súlyos, és erre még a szüleid is rátesznek egy lapáttal. Nem értem minek kell 22 évesen azt súlykolni egy fiatal tapasztalatlan lánynak, hogy kifut???

-nem fut ki semmiből, mert 35 évesen is szülhet még!

- ha szül valakinek az ő sorsát, a gyerek sorsát is hátrányba taszítja.

Ugyanis ő egy gyerekes anya lesz, a párkapcsolati lehetőségei még inkább romolnak, + a férfival sem lesz boldog, esetleg ott is hagyja a húgodat.

Nekem vannak lányismerőseim, csinos, szépek és 22-26 évesen találták meg az első párjukat DE ŐK BOLDOGOK! Nem megalkuvók.

A nővérednek nincs elfoglaltsága? Tanulás, sport, munka, nyelvtanulás...stb...

27/N