Az első adandó pasitól gyereket vállalni. Szerintetek ez milyen dolog?
A nővérem 22 éves. Nem volt még soha barátja, nagyon visszahúzódó, habár átlagos/csinos lány. Sok pasi megbámulja őt, de csak ennyit. 3 bepróbálkozóról tudok, de mindegyiket elhajtotta, mert nem tetszettek neki.
Az utóbbi időben viszont már sokszor azt emlegeti, hogy anyuka szeretne lenni, és ha sikerülne olyannal összejönnie aki ha csak egy kicsit is tetszik neki, akkor pár hónap után megpróbálna teherbe esni. Mit gondoltok erről, ugye hogy ez nagyon buta ötlet?
22 évesen ráér még, hogy értik, h kifut az időből??
Ma már nincsenek vénlányok, én is 28 évesen szültem.
Ismerek egy csajt, hasonló a helyzet, bár ő ronda és kövér, emellett buta is. mondjuk annak volt pár pasija, de 1 héten belül ki szokták őt szórni, de azok is a legnyomibbak voltak, csak "arra" kellett nekik.
Róla is nemrég hallottam, hogy terhes. pár hónapja van együtt egy szintén nyomorék sráccal és gondolom így akarja elérni, hogy vele maradjon...
Ő köztudottan ezzel akar bizonyítani a nála okosabb és jobb lányoknak, hogy valaki...
Hát nem mindegy, hogy hogyan érti. Szóval úgy, hogy ha találkozna egy pasival aki megfelel neki és boldogok együtt stb... Szal mondhatjuk úgy, hogyha holnap összefutna a nagy ő-vel vagy akiről egy kicsit is úgy érzi hogy talán ő az, akkor akár rövid időn belül családot is alapítana vele. Vagy úgy érti, hogy az első pasitól aki érdeklődik iránta megpróbálja, és ha sikerül összejönnie vele akkor teherbe esik, nem tervezetten, mármint megbeszélve a pasival, hanem csak úgy hogy ő akar és kész. Mert a második tényleg nem lenne jó. könnyen egyedül maradhat így a gyerekkel, az meg nem könnyű.
Egyébként megértem. Nekem se volt még komoly kapcsolatom, tulajdonképpen semmilyen nem volt még. Gyereket soha nem akartam, nem is igazán szeretem őket, házasságról hallani se akartam. Mindig karriert akartam csinálni és sok pénzt keresni. Aztán történt velem valami ami megváltoztatott, más lett fontos, mindent átértékeltem. Nincs végzettségem, gyakorlatilag semmim egy érettségin kívül, ami manapság nem túl sok, elvileg most megyek majd egyetemre. Viszont ott tartok, hogy ha holnap besétálna az életembe egy férfi, aki szeret, akit én is szeretek és boldog vagyok vele, és esetleg olyan az anyagi helyzete, hogy simán el tudna tartani, akkor hozzámennék, szülnék neki 2-3 gyereket, aztán majd lesz suli meg minden, majd egyszer valamikor, ha meg nem hát nem, én vele és a gyerekekkel is maximálisan elégedett lennék az életemmel. Pedig régen el se tudtam volna képzelni ezt az egészet, hogy nekem férjem, vagy gyerekem legyen, most mégis belevágnék, akár már holnap.
19/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!