Szerintetek jó ha van olyan roma ember aki kiakar szakadni abból a rétegből?

Valahol azért szégyenli a származását,és ez nem is olyan jó.

A sógornőm cigány.Le sem tagadhatná.Nem is tagadja le,SŐT! Mondja is hogy ő bizony cigány,de messze nem azok a fajták akik csak lopni,csalni,hazudni tudnak.Tavaly sikeresen lediplomázott.3 nyelven beszél,és sérült gyerekekkel foglalkozik.A származását nem tagadja,mert szerinte így kell példát mutatni,és nem úgy hogy letagadjuk honnan jöttünk.Sokszor voltam tanúja annak amikor cigányok kötekedtek,és ő odament megvédeni azt akibe belekötöttek.Normálisan dumált velük,és mindig azt mondja nekik.

"- velem is így kötekednél? hiszen én is ugyanolyan cigány vagyok mint te! Velem nem? Miért? félsz tőlem?" Többnyire nem tudnak mit kezdeni vele,mert cigánnyal mégsem úgy bánnak mint egy fehérrel.Így általában elhangzik egy "na bocsika,mi most megyünk,,jó van na,többé nem lesz kötekedés"

Tisztelik a sógornőmet,és én mint fehér is nagyon tisztelem.Na az ilyen emberekből van kevés,és nem azokból akik tagadják,titkolják vagy nem akarják tudni honnan származna..

Bármilyen hihetetlen is, létezik egy olyan cigány közösség Magyarországon, akik szép, tehetséges emberekből állnak, és egymással barátkoznak. Az, hogy egy nem-cigány szóbaáll velük, az nem kegy, ahogy azt nagyon sok magát "fehérnek" vagy "magyarnak" nevező nem cigány hinni szeretné, akik mellesleg jóeséllyel a naplopó átlag képviselői, csak épp nem cigányok.

Ezek a sok esetben művész családból származó cigányok nem tesznek különbséget cigány és nem-cigány közt, ami társas kapcsolataikat illeti.

Nem minden cigánynak olyan istentelenül nagy kegy, ha vele egy nem-cigány, önmagát meg nem valósító tehetetlen naplopó, ámbár magára nem-cigánysága miatt igen büszke "magyar" szóbaáll.

Én mint roma úgy gondolom, hogy szégyellni a származásom, vagy kiszakadni abból a környezetből, amilyenben nem szeretnék élni, két különböző dolog!

Hozzáteszem, nekem könnyű dolgom volt - nem volt honnan kiszakadnom, hiszen sosem éltem olyan környezetben.

Maximálisan elítélem az olyan embereket, akiket a magyarok is elítélnek, és a munkámból élek (mondjuk Magyarországon az nem nagyon megy), nem bűnözésből.

DE: Sosem tagadtam le, hogy cigány vagyok, mert az nem szégyen, nem is büszkeség, hanem egy állapot. Aki csak a cigányságom miatt úgy érzi, hogy égő velem mutatkozni, az túl primitív és szűk látókörű ahhoz, hogy egyáltalán a cipőm beletöröljem. Ennyi. Aki meg saját magát érzi égőnek azért, mert cigány, az meg... na arra nem is mondok semmit. Becseszne azért nem visszajelölni a fb.-on a rokonaimat és az ismerőseimet, mert romák.

Szóval az jó, ha a barátnőd normális életet akar élni, de ne haragudj, egy kicsit azért gázos.