Normális az, hogy 19 éves vagyok,9 hónapja vagyok együtt a barátommal, és a szüleim egyszerűen hallani sem akarnak arról, hogy együtt aludjunk?

00.48 vagyok - én csak annyit tudok, hogy Anyukám az 1,5 szobás (egymás melletti szobás!) kis panelunkban is megengedte, megengedi. (18 éves korom óta 3 tartós kapcsolatról volt szó.) Sőt, 77 éves Mamám is tud róla, és ha nem is kommentálja, de nem tiltakozik.

Vannak ilyen emberek is, meg olyanok is...

Szóval a fürdőszoba, helyhiány stb. nem kifogás.

"Majd a saját lakásotokban" szerintem akkor jogos, ha valóban saját lakáshoz segítenek jutni.

"Ne lássák,mikor szexeltek" - ezt ki kéne javítani "ne lássuk"-ra :P Másokat nem érdekel.

"szerintem akkor jogos, ha valóban saját lakáshoz segítenek jutni." Ezzel nem lesz probléma, támogatni fognak.

"ezt ki kéne javítani "ne lássuk"-ra :P Másokat nem érdekel." Sajnos de, egy undorítóan pletykás, rosszindulatú faluban élünk, ahol még 4 év után is téma volt hogy együtt vagyunk.

A fürdőszobai tumultussal kapcsolatban pedig, egy helyiségben van a wc és a fürdőszoba, és még úgyis nagyon sokszor van vita belőle, ha nincs itt senki más. Szóval valahol megértem őket.

25/L

mi is kis lakásban éltünk anyummal, mégsem ágált ellene, hogy 17-18 éves koromban ott aludjon a barátom. ismerte a srácot, kedvelte, elfértünk. ha nagyon jófej akart lenni, akkor átment aznap este, a és párjánál aludt ő is.

furcsa, nálunk ebből sosem volt probléma.

sőt, egyszer látta rajtam, h ki vagyok borulva, mer egy idióta nagyon megbántott. mondta, h nyugodtan menjek át a barátomhoz aludni, majd ő megvígasztal :D

szerintem ennyi idősen a tiltás inkább ellenszenvet ébreszt a szülő iránt a gyerekben. mert mondjuk más eset az, hogy 15 évesen nem engedi koncertre vagy bulizni. akkor még haragos a gyerek, de pár év múlva rájön, h ennek oka volt, és talán még hálás is lesz a szülőnek. de könyörgöm, 18 éves korban nem olyan nagy bűn, és nem jár semmilyen veszéllyel az, ha valaki a párjánál alszik.

A kérdező is és több kommentelő is írta, hogy főleg apuka volt fennakadva a témán...arra nem gondoltatok, hogy milyen érzés apukának :)

Az ő pici kicsi féltett kislánya felnőtt, s ráadásul az ő házában/lakásában szexel. Már nem ő az "első férfi", az "imádott" az életében.

Én sem feküdtem össze még huszonévesen sem a párommal (azóta férjem) otthon a szüleim házában. A férjem már most kifordul magából, ha arra gondol, hogy az ő pici édes kis hercegnője egyszer felnő és szintén szexelni fog a mellettünk levő szobában :) Pedig még csak 2 éves! De már most utálja a leendő barátját/ait. Szidja is őket rendesen. :D

Tehát valahol megértem az apákat. Próbáljátok valahogy máshogy megoldani...nem kell támadni, lelépni, arcába vágni, hogy felnőtt vagyok...épp elég trauma az a szülőnek. Főleg, ha apuka imádja a kislányát. :)