Hogyan tudnám a fiammal elviselhetővé tenni a kapcsolatunkat?

Attól függ milyen típus a fiad.

vagy az első válasza a helyes, nálunk ez nem vált be...

Egyszer jöjjön haza és legyen zárva az ajtó, ha már a pincézéstől nem tudod eltiltani, akkor a házba se engedd be.

Édesanyámnak is a bátyám az ő pici elsőszülöttje, a szeme fénye, az egyetlen fia, ezért nem tud vele dűlőre jutni. Legjobb lenne a helyzetet agreszívebben, mégis higgadtan kezelni. Mivel nem tisztel eléggé és nem vagy eléggé kemény, ezért tudja, hogy nyugodtan elhalogathat mindent.

Higgadtan közöld vele, hogy ez így nem mehet tovább.

Ha nem neveled meg őt, sohasem lesz ember belőle.

Igenis pár dolgot meg kell vonni tőle, nem szabad elkényeztetned, mert magadnak is, de legfőképpen NEKI teszel rosszat. Ezt csak nem akarod.

Az a baj,hogy az ilyen férfiak a kapcsolataikban is hasonlóan fognak viselkedni.A mama hotelben jól érzi magát,ki van szolgálva minden igénye,tennie nem kell semmit szinte,ezt szeretné majd akkor is ha párt talál és vele költözik össze.Aztán majd az lesz a bunkó aki ezt nem viseli el tőle.Szerintem a saját érdekében vezesd rá,ha kell keményen,hogy ez ahogy él nem helyes.Te az anyja vagy és nem a cselédje,egyébként felnőtt ember viselkedjen ennek megfelelően.Márpedig egy felnőttnek számlákat kell fizetnie,és megélni a saját keresetéből,ne csak bulizásra fussa.Ha ketten laktok osszatok szépen el minden költséget kétfelé,és hajtsd be rajta.Még akkor is,ha azt a pénzt félre teszed neki,de legalább érezze,hogy nincs ingyen semmi.Maga után pedig tartson rendet.Ha nem megy a változás el lehet menni albérletbe,akkor majd megtudja kiből csinálhat bolondot.

Lehet,hogy nem ártana neki ha kipróbálná.

Nekem is először az jutott eszembe huszonéves nőként, hogy a mi generációnk rémálma anyuci elkényeztetett pici fia. Egyre kevesebb nő hajlandó manapság a hagyományos nemi szereposztásra - ő főz, pasi lábat lógat - és a fiadnak nagyon szerelmesnek kell majd lennie valakibe ahhoz, hogy ne zsákmányolja ki mégse a párját. (Illetve a csajnak ne legyen elege belőle.)

Egyébiránt viszont védelmembe venném a srácot (mint hasonló korú, hasonló helyzetben levő "gyerek")

Sajna még én is itthon lakok - könyörgöm, Kedves Szülők, a mi szobánk a mi dolgunk ! Ha nekünk jó benne a kupi, az a mi dolgunk! Az a lényeg, hogy a lakás többi részében ne csináljunk kupit, nem? (Ezt korrekt dolog elvárni.) Soha, soha nem fogom a gyerekemet csesztetni azért, hogy az Ő szobájában mi van... Főleg, ha a gyerek nem olyan pedáns személyiség, mint a szülő, ez keserű vitákat szül. Nem az ő szobájában vagy, mit zavar, ha kupi van nála? - egy vesekedési okkal kevesebb.

Ha dolgozik, akkor miért ne járhatna el szórakozni is? Ezt sem értem.

Abban igazad van, hogy a házimunkában segíthetne. Ha látja, hogy ésszerű dolgot kérsz tőle, aminek belátja a szükségességét, jobban meg fogja csinálni. A "csinálj már rendet a szobádban" - ahol Te nem is vagy - nem ebbe a kategóriába tartozik. Ne ordíts vele, el tudom képzelni, azt ő is hogy utálja, és látod, Neked sem jó.

Nagyon hasonló cipőben jártam a 21 éves fiammal azzal a különbséggel, hogy ő eddig tanult, de folyamatosan nagy volt közöttünk az miatt, hogy szállodának nézte az otthonunkat. Ősszel abba hagyta a főiskolát 1 év után. Akkor kötöttem, be kell szállnia a rezsibe, el kell tudni tartania magát, ha úgy döntött, nem fűlik a foga a tanuláshoz. Az első hónapokban még csak-csak sikerült beszállnia a költségekbe, de mostanra felborult a rend. Az tette végleg elviselhetetlenné a helyzetet, amikor beköltözött hozzánk a megkérdezésem nélkül egy lány. Ezt már nem tűrtem el, így a vége az lett, hogy sértődötten elvonultak az exemhez, aki befogadta őket azzal, hogy nem kell beszállni a költségekbe, el is tartja őket, mert neki elég pénze van. (Ennek a tettének nagyon egyszerű a magyarázata. Ha ősszel mégis újra tanulni fog a fiunk, nem kell gyerektartást fizetni a kisebbre sem...)

A történtek ellenére az a meglátásom, ne hagyd magad kihasználni, nem vagy köteles eltartani egy felbőtt férfit és kiszolgálni sem. Egyáltalán nem természetes, hogy neki minden jár otthon úgy is, hogy semmit nem tesz érte. Felőtt férfi csak akkor válik belőle, ha felelősséget kell vállalnia maga után. Így csak anyuka pici fiacskája lehet még 20 év múlva is. Ismerek jó pár ilyen férfit, de nőt is, akik még 40 évesen is a szüleikből élnek.

Próbálj vele beszélni, mert nem csak neked gyűlhet meg a bajod vele, hanem a leendő párjának is. A szobájához ne nyúlj, ahogy eddig se, azt hadd csinálja ő, engem is zavar, ha a szüleim belekontárkodnak, ugyanis sokszor fontos papírjaimat kavarják el összevissza, csak azért, mert nekem csak 1 nappal később lenne rá időm helyrepofozni. Pár hete is egy munkaügyi iratomat tették el nem tudom, hova, meg egy könyvtári könyvet, amit azóta se találok, és a könyvet vissza kell vinni a héten.

Ha van egy nyugodt fél órátok, próbálj leülni vele beszélni, hogy kellene egy kicsit segíteni, mert te is fáradt vagy, nem érzed jól magad, szeretnél pihenni, meg nem akarsz veszekedni, és miért ilyen veled, mondja el, hogy miért szokta felkapni a vizet. Hátha tud valami magyarázatot adni, lehet, hogy ideges valami miatt, pl. mostanában velem se nagyon tudnak beszélni, mert sorozatban a 2. munkahelyen vagyok egy hónapon belül, ahol még mindig nincs szerződés, az első helyen nem is adtak volna, persze az interjún azt mondták, hogy lesz, és nem tudom, mi lesz, fogy az időm, szóval ideges vagyok, és türelmetlenebb. Beszélgetnetek kéne, mert lehet, hogy neki is gondja van, és azért ugrik mindenre, de ha nincs, akkor meg az is kiderülne, és akkor talán jobb belátásra tudnád bírni.