Gyulolom az anyamat! Undorodom tole. Mit csinaljak vele?

Tudod, az én anyám is alkoholista.Volt.Én is gyűlöltem, amikor részeg volt, és az nagyon gyakran megesett.Utáltam, undorodtam tőle.

16 éve csak a temetőben tudom látogatni, és rájöttem, hogy mekkorát hibáztam, mennyit bántottam, pedig CSAK BETEG VOLT!

Nem olvastam végig a kommenteket, csak leírom az én történetemet.

Apu kb 20 éve alkoholista. Eleinte csak héba hóba italozott, de olyankor nagyon csúnyán leitta magát. Veszekedős volt, és agresszív. Olyankor fenyegetett minket (anyut és a 2 testvéremet) mindenfélével. Sokszor ordibált, volt, hogy hajnali 3 kor ránk rúgta a bejárati ajtót. Állandóan balhézott, tört zúzott, borogatta még a szekrényeket is.

Nagyon féltünk tőle(ekkor még csak ovisok voltunk). Mikor józan volt, akkor sem volt egy minta apa. Rideg és gonosz a természete.

Ahogy telt az idő, annál sűrűbben tintázott be. Körülbelül 17 éves lehettem, mikor eljutott arra a szintre, hogy minden nap részeg volt, s már a munkahelye forgott kockán. (Azért nem rúgták ki, mert a főnöke tudta jól, hogy akkor nem tudnánk megélni).

Anyukám nem tudott tőle elválni anyagi gondok miatt. Tehát függtünk aputól anyagilag.

Szóval, mikor mindennaposak lettek a berúgásai, akkor anyu ultimátumot adott neki: Vagy elmegy elvonóra, vagy elköltözünk tőle nagymamámékhoz.

Ekkor elment elvonóra. Felírtak neki egy gyógyszert, amit rendszeresen szednie kellett.

Nem ivott egy évig, s ebben az egy évben meglepően jófej volt. Lehetett vele beszélgetni.

Amikor letelt az 1 év kötelező gyógyszerezés, az orvos még mindig javasolta, h apu szedje a gyógyszert, de ő önkényesen úgy döntött, hogy nem fogja szedni.

Kb 2 hónap múlva hazajött mata részegen, s kezdődött elölről a rémálom.

Azóta is iszik, héba hóba, nem minden nap. Van hogy nem iszik 2 hónapig, aztán egymás utáni 3 napon tök részeg.

Ő úgy gondolja, h neki ez jár, s hogy miért ne ihatna meg alkalomadtán egy pohárka italt.

Sajnos nem lehet neki beszélni, s hatni sem rá. Anyu még mindig nem tud elválni, mert ott van a két testvérem, akiket el kell még tartani.

Én már elköltöztem otthonról, a férjemmel élek egy kertes házban, s ha apu részegen jön haza, akkor az anyukám és a testvéreim bármikor jöhetnek hozzánk.

Apuval egyáltalán nem tartom a kapcsolatot. Most született meg az unokája, s még nem is látta. Jobban el van foglalva a piás haverjaival.

Az az igazság, hogy az alkoholisták nagyon nagy százaléka visszaesik a pia rabságába.. Ahhoz, hogy le tudjon szokni, nagyon nagy akarat kell. A legfontosabb, az alap, az az, hogy Ő akarja feladni ezt a fajta életmódot, s belássa, hogy nem mehet így tovább. Ameddig más kényszeríti rá, addig soha nem fog megváltozni... sajnos.

24/N

Nem olvastam.

Az az igazság, hogy elhiszem, hogy így érzel, és azt is, hogy neked sem mindegy, és bizonyára nem erre vágytál, hogy ilyen véleménnyel legyél anyukádról.

Nem kell megkövezni azokat akik így vélekednek. Viszont az anyát sem. Valószínűleg ő sem erre vágyott, hogy így éljen, ez legyen a lánya véleménye róla, és hogy olyan hatás alatt legyen ital által, hogy az már nem normális. Ez betegség, bár másként nézünk az effajtára, mint a másfajta betegségekre.

Egy elvonó kellene neki, hátha lehetne még belőle is ember.

Neked pedig remélem sikerül megbocsátanod anyudnak, és ne haragban élni, mert ez az életed más szakaszaira is kihathat. Remélem elsikerül intézni, hogy megkapd ami utánad jár pénz, és eltudod kezdeni magad életét .