Olyan tanácstalan vagyok, megrekedt az életem, nem tudok teljesíteni, mit tegyek?
Anyukám 1 évvel ezelőtt hunyt el balesetben. Ezt a traumát, a mai napig nem tudtam feldolgozni. Abbahagytam az iskolát, nem dolgozok, egész nap csak tétlenkedek, szörnyen életunt vagyok. Emellett az önbizalmam is a békafeneke alatt van. Nem vagyok megelégedve a külsőmmel.
Nem merek változtatni. Az apámtól folyamatosan azt kapom, hogy én egy semmirekellő, "hülyegyerek" vagyok egy *** hulladék, szardarab... (és ezek a "szebb" jelzők, mond ennél cifrábbakat is)! Nagyon félek tőle, állandóan látom a szemében a mérhetetlen agressziót, nagyon félelmetes, komolyan mondom, hogy rettegek tőle.
Apámnak sose vagyok/voltam elég jó, még akkor se becsült mikor egyetemre kerültem, mondván ez a szak egyáltalán nem erős, ha elvégzem munkanélküli leszek...blablabla. Holott neki még érettségije sincs, ő ezt a szakot végig se tudná csinálni.
Úgy érzem, hogy én, az élet egyetlenegy területén se tudnám megállni a helyemet. Pedig még csak 19 éves vagyok.
Olyan jó lenne ha bátrabb lennék, bele mernék vágni az ismeretlenbe, de sajnos nagyon távol állok mindettől.
Legszívesebben elmennék egy másik városba tanulni, és kollégista lennék, de nem merek belevágni és ez a legrosszabb. Nem érem, hogy miért viselkedik így velem az apám. Olyan jól esne ha támogatna, biztatna, megölelne/megpuszilna néha, érdeklődne felőlem és ami a legfontosabb átsegítene Anyukám halálán.
Pedig magad is leírtad, ha kollégiumba mennél, egy másik városba, az sokat segítene. Esetleg keres fel egy dokit ezzel kapcsolatban.
Valamerre lépned kellene, és a kolesz nem egy olyan nagy lépés :)
Köszi a választ!:) Igen valamerre lépnem kéne, mert így nem fog pozitív irányba változni az életem. Jelenleg a kolesz tűik a legjobb választásnak, csak félek apám reakciójától...:(
Na majd elválik a dolog, még egyszer köszönöm!:)
Nem tudom, mennyire vagy tudatában, de körülbelül azt írtad le, szeretnéd, ha más döntene, végső soron más élné le helyetted az életedet. Nehéz helyzetben vagy, ez kétségtelen, és ha akarod, sajnállak is érte. Viszont ezzel nem mész semmire. Ahogy a panaszkodással sem. Az nagyon jó és hasznos, ha tisztában vagy a nehézségek okával, a problémák forrásával. Csak nem elég. Ezt mind fel kell használnod arra, hogy előre lépj. Cselekedj! Ha ehhez hiányzik az energia, akkor azon kell dolgozz, miből tudsz energiát meríteni? Először elég csak egy kicsi, annak segítségével szerezhetsz többet, majd így tovább. Az egyedi, ki miből tud energiát meríteni? Talán egy séta a természetben jót tesz. Az, hogy olyasmi után vágyakozol, amiről tudod, nem fog bekövetkezni (az apukád legyen teljesen más ember, mint amilyen most) nem segít, sőt elviszi a most meglévő energiádat is.
Cselekedj!
Kezdj kicsiben!
Első vagyok.
De így, hogy vele vagy, nem félsz tőle?
Mert szerintem igen.
Akkor pedig elutazol távol tőle, és lesz időd neked is, és neki is végiggondolni, mit akar az élettel kezdeni.
Sok sikert hozzá!
Már az is egy lépés, hogy kiírtad ezt a kérdést..
Rokonok, barátok, merre vanank?
Dehogyisnem, nagyon félek tőle. Minden nap görcsben áll a gyomrom mikor jön haza a munkából. Már előre félek, hogy milyen hangulata lesz. Ha iszik és felbosszantják mindig rajtam vezeti le a feszültséget. Sokszor piásan jön haza, az már nem sok jót jelent.
Az a baj, hogyha itt hagyom, akkor lelkiismeret furdalásom lesz. Hiszen nekem már csak ő van, nagyszüleim nem élek, testvérem nincs. A család többi tagja (nagybátyám, kereszt szüleim) másik városban élnek, velük ritkán találkozok. Apa meg elég önpusztító életet és azért aggódok érte, akármilyen ember is mégiscsak az apám.
Azonban ha maradok és őt istápolom én teljesen tönkremegyek (idegileg, lelkileg, mindenhogyan). Ha em iszik egész rendes, de ilyen ritkán van.
Nehéz.
Barátaim teljes mértékben mellettem állnak, úgy gondolom, ha ők nem lennének már én se lennék...
Először is részvétem Anyukád miatt!
Vegyél egy nagy levegőt. Ne gondolkozz egyetlen percet sem, vágj bele az ismeretlenbe. Hidd el menni fog. Most az a fontos, hogy te felállj, mert nagyon sanszos, hogy apudnak segíteni kell majd. Talán belőle így jön ki a fájdalom, lehet nem akar ő neked semmi rosszat, csak így tudja magát erősnek mutatni előtted.
Mennyi ilyen sztorit lehet itt olvasni! De egyszerűen csak egy költözéssel nem lehet megoldani, az biztos.
Neked is csak azt tudom ajánlani, amit már többeknek, hogy olvasd el ezt a könyvet, választ kaphatsz belőle pár kérdésedre és jobban megérted a saját reakcióidat is:
*****
* Automatikusan eltávolított tartalom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!