Szülők, van beleszólásotok abba hogy milyen srácot választhat a lányotok?

nekem is volt már tetkós pasim, pont 18 évesen.

rendes srác volt, szerettük egymást, tisztelt, semmi olyat nem akart, amit én nem.

anyum imádta :D

neki sosem az volt a fontos, hogy a fiúim hogy néznek ki, hanem hogy dolgosak, becsületesek-e. ha ez megvolt, akkor egy szót sem szólt.

Erről annyit tudok mondani, hogy az én párom rocker volt és hosszú derékig érő haja volt a gimiben. A viselkedése, öltözködése rendes volt, elit osztályba járt. A szüleimnek volt némi fenntartása, de idővel megbékéltek a gondolattal, mióta orvosin van és levágatta a haját már elmúlott a legapróbb kétely is...

Az az igazság ha tiltottak volna is annyi lett volna, úgyis találkoztam volna vele, max nem mondtam volna el a szüleimnek:)

4 éve együtt...

beleszólás nincs. ha megvan a jó nevelés és a jó kapcsolat, nagyon mellé nyúlni nem fog a leányzó, nem igaz?

én a gyerekemet arra nevelem, hogy ne számítson a külső, sokkal fontosabb dolgok vannak annál. hogy szeresse, tisztelje, becsülje, megnevettesse, inteligens, okos legyen és álljon meg a választottja a lábán, tehát ne ingyenélő legyen.

őszintén nem akadnék ki tetováláson, persze azért nagyot néznék de ez leygen a legkevesebb.

Nézd, a lányod már felnőtt. :) Lehet, hogy te még nem látod annak, de már az. Tanácsot esetleg tudsz neki adni, viszont már rég nincs beleszólásod abba, hogy kit választ magának barátként.

A nem hétköznapi jelződet még most sem értem, miután bővebben kifejtetted. Nekem mindebben nincs semmi "nem hétköznapi"...

Ha pedig tényleg úgy látod, hogy szeretik egymást, akkor ne is akar beleszólni, hisz azzal csak a lányodat tolod el saját magadtól. Az, hogy ritkábban találkoznak a haverokkal, sokszor elő szokott fordulni, mikor jön egy párkapcsolat az ember életében... Én emiatt sem aggódnék.

Viszont, az én apukámmal régebben sem volt a legjobb a kapcsolatom, viszont, mikor megismerkedtem a párommal, akkor erőteljesen megromlott. Ugyanis, apum szerint sem volt hétköznapi a mi kapcsolatunk, mégpedig a 12 év körkülönbség miatt. Én akkor voltam 18 Ő pedig 30.

Apu kézzel lábbal tiltakozott, állandóan megbántotta a páromat, nagyon ellenezte a kapcsolatunkat(még akkor is mikor már 2 éve együtt voltunk)... pedig szemmel látható volt, h mennyire szeretjük egymást. Én jól tanultam, a párom pedig jó munkahelyen dolgozott. Addig fajult az egész, h apu engem is és a páromat is teljes mértékben elmart maga mellöl. Borzasztóan rondán viselkedett.

Ez a férfi ma már a férjem. Mikor elterveztük h összeházasodunk, apu gyökeresen megváltozott. Bocsánatokért esedezett. Mi persze megbocsájtottunk neki, viszont a férjem azóta sem szívesen ül le apuval beszélgetni. Feszengnek mindketten egymás társaságában. Apu láthatóan szégyenli magát a történtek miatt, a férjem pedig kínosan hallgat, és nem tud miről beszélgetni vele.

Értem én aput is... értem, h aggódott. Értem, h féltett. Viszont azt hiszem túlzásba vitte. Nagyon túlzásba. Főleg, mikor mindenfélének elhordta a férjemet a rokonok előtt... Illetve nem volt hajlandó leülni egy asztalhoz a férjemmel.. Szóval, voltak ronda dolgok, s sajnos ezek nem tűntek el nyom nélkül. Érzem, h a sok bántásból megmaradt tüske ott van a férjem szívében is...

üdv. 23/N

A belső a lényeg, és hogy tisztelettudó veletek szemben, és tényleg szereti a lányotokat.

Az enyémek még kicsik, de máris szoktatom magam, hogy ne akadjak ki, ha szakadt nadrágos időszakuk lesz, vagy piercinget akar, s hasonlók. Ezeket általában kinövik. Oké a tetkó az eltart, de ez egyfajta határozottságot is sugallhat. No nem biztos, hgy mindegy mik a tetoválások rajta. Én munkaköröm során nem egy ilyen időssel találkoztam, aki úgy nézett ki, hogy sötétben remélem nem találkozok vele, és mikor megszólalt, hozzám, vagy anyukájához és segített neki, és tisztelettudó volt, akkor láttam, hogy ez a lényeg. Az ha minden igaz meg is marad, míg a hóbortok sokszor elmaradnak.

Tartsd velük szépen a kapcsolatot, hogy többet megtudhass róla, legyél picit életükben.

Pici beleszólása minden szülőnek kellene legyen, csak nem mindegy hogyan teszi azt, mert épp az ellenkezőjét érheti el vele. Bárcsak lelassulna az idő, hogy én minél később kerüljek ezekbe a helyzetekbe :-)

A hosszú haj, tetoválás stb. nem igénytelen, hanem egy stílus, megjelenési forma, ami lehet éppen extrém, de az nem ugyanaz, mint az igénytelen.

Igénytelenség a zsíros haj (ami lehet rövid is), a koszos, büdös, szakadt ruházat, gondozatlan arcszőrzet, tapló viselkedés, stb.