Válás után a férfi nem kezdhet új életet csak a nő, vagymi?

De igen kezdhet uj életet a férfi és a nő is.Csak amelyik otthagyja a gyermekét/gyermekeit a társának az elfelejti,hogy a gyermeknevelése nem havi 10-12 ezer ft-ból áll,hogy akinél marad a gyermek jóval nagyobb terhet vállal fel. Akár az anyukának,akár az apukának ezt tudnia kellene és ezen felül azt is,hogy anyagiakon felül ott van a gyermekkel való törödés is,nem kéthetente pár órára látni,és ennyi.

Mindenkinek joga van új életet kezdenie,de ugy,hogy már felelős a gyermekei életéért is.

anonimanna (szánalmas) válasza

Kedves Kérdező, kiásta a csatabárdot..

Szerintem több a nő hozzászóló – innen erednek az aránytalanságok

Mert egy párkapcsolat- nevében is benne van, nem egy emberről szól.

Minden történés kettőről szól, mindenben mindketten benne vannak.

De a kérdéseknél – és a kérdezők rejtett nagy képessége ez – rátapintanak a válaszolók

a saját fájdalmas élményeikre, és a válaszokat ez átszínezi

a nők – sok évezredes elnyomásból kiszabadulva, főleg, ha elvesztették a mértékadó isteni irányítást lelkükben – sokszor keserűségtől, fájdalomtól átitatott válaszokkal reagálnak,

ami nem jó, nem hoz megnyugvást, sőt sok további boldogtalanság forrása

(társadalmi méretekben ua.mint a feketék, a kisebbségek, az elnyomottak)

Mit tehetünk? Megértés, megbocsátás, feltétlen szeretetet – mondta sok éve a Názáreti.

- ha szétválnak útjaink… ha ő nem én akkor is…

-ilyesmire gondoltam, amik a szenvedést és boldogtalanságot enyhítenék.

Férfiét is, nőét is, és a többnyire ártatlan áldozatként jelenlévő gyermekét is.

* * * * * * * * * * * * *

Hogy a kiszabadultságból ne legyen elszabadultság, elvadulás, szeretetlenség, ahhoz segítsen bennünket az Isten.

* * * * * * *

A férfiak eddig úgy bántak a nőkkel, mint madarakkal, melyek valamilyen ismeretlen magasságból szálltak közéjük. Mint valamivel, ami finomabb, sérülékenyebb, vadabb, csodálatosabb, édesebb, gazdagabb lelkű:ám olyasvalami, amit be kell zárni, hogy tova ne szálljon...

Friedrich Nietzsche

Kezdhet... csak akkor foglalkozzon azzal is, hogy az előző házasságából levő gyerek 1) ne szenvedjen semmiben hiányt, 2) a válás okozta sebek begyógyuljanak. Az előbbi ellen a ffiak mindent megtesznek: kikiáltják az ex-feleséget ingyenélőnek, hazudnak a valódi fizetésükről a gyerektartás kikerülése végett, stb. Utóbbiról pedig még hírból sem hallottak... úgy gondolják, hogy az nem az ő dolguk, ahhoz semmi közük, nem kell kárpótolni lelkileg a gyereket. Sőt!!! ha a gyerek nem az elvárásaiknak megfelelően dolgozza fel, akkor hátat lehet neki fordítani! Úgy gondolják, hogy a válással és egy új családdal fehér lappal indulnak, pedig dehogy! És ez fáj nekik... hogy nem feledkezhetnek meg az előző családjukról sem anyagilag, sem lelkileg.

És még mielőtt bárki találgatásokba kezdene, nem vagyok elvált, a szüleim sem váltak el. Az én környezetemben ugyanis ez nem elfogadott. Az meg végképp nem, hogy elhagyjuk a gyerekünket, és lelki támasz és segítség helyett még büntessük.

Nőként az a véleményem, hogy bárkinek van joga új életet kezdeni, ha az előző nem felel meg neki. Az más kérdés, hogy milyen indokkal teszi, hisztiből vagy tényleg azért, mert az önbecsülése van a padló alatt, vagy már kihűlt a kapcsolat... meg az is, hogy a továbblépés előtt próbált-e vmit tenni a kapcsolatért, és belegondolt-e abba, hogy a másik fél vagy a gyerek esetleg hogy fogja feldolgozni.

De itt is, nemtől függetlenül... ugyanúgy elítélem azt a nőt, aki azért hagyja el a pasit, mert már nem hoz haza ugyanannyi pénzt, meg azt a pasit is, aki mondjuk szülés után két héttel elvárja a nőtől, hogy legyen olyan vékony, mint szülés előtt...

Először is, nem lesz rögtön feminista az a nő, aki egy másiknak ad igazat. A feltételezés béna, és engem, mint igazi feministát, zavar.

Másrészt, és ezt kizárólag az ezen az oldalon megjelent kérdések és válaszok alapján mondom: nekem az jön le, hogy a gyerekek születése után akármekkora harmónia volt addig a párok közt, az megszűnik, mert anya és a "babóca" lesz egy család, apa meg a "strici".

És mindkét fél hibás. Mert a nő azt hiszi, most már mindent megtehet, és minden jár neki, csak mert szült egy gyereket. Apa meg úgy gondolja, olyan jól hangzik, hogy van egy fia/lánya, de foglalkozni vele már nehéz.

Tehát ha egy nő észreveszi, hogy ő csak cseléd, és lelép, akkor sokszor egyedül marad, nem egy másik miatt lép le, hisz a gyerek leköti minden idejét (sokszor többet is, mint kellene).

A férfiak viszont, mikor rájönnek, hogy ők itt már csak fejős tehenek, és ezt a "pénzhazaadósdit" megtehetik úgy is, hogy nem laknak otthon, akkor nekik könnyebb párt találni, hisz nincs ott a gyerek. (És sokszor egy másik nő az, aki ráébreszti őket arra, hogy lehetnek boldogok is.)

Szerintem, és ebben talán senki nem fog mellém állni, vannak olyan nők, akik azt kívánják, bárcsak le tudnának ők is lépni ilyen simán. Biztos vannak olyanok, akik azt kívánják egy tönkrement kapcsolat után, hogy bárcsak ne szültek volna. Persze ezt senki nem fogja bevallani.

12:27-es vagyok.

Felfogtam a kérdést,de aki nem az olvassa el még 1x.

Még egyzser nem irom le amit erröl gondolok,mert már mások leirták helyettem is.

Amit az utolsó vàlaszhoz amit olvastam,hozzá tenném.igen.igaz van olyan nő aki igy érzni és van olyan is aki bevallja.bár én is szoktam igy érezni.én azért pontositanék ezen.nem azt szeretném ha nem szültem volna meg a gyerekemet,hanem azt,hogy ne pont akkor amikor megtörtént!mindennél jobban szeretem öket és ha ujra kezdhetném akkor is szeretném megszülni öket csak kicsit késöbb.ennyi.egyébként meg ha a no merne elmenekűlni a rossz kapcsolatábol és a gyerekei mellol akkor még rosszabbnak néznék mint a férfit!egy férfinak azért ilyen szempontbol könnyebb uj életet kezdenie.sztem mindkét félnek.nönek és fèrfinak is ugyan ugy jogában állhatna uj életet kezdeni függetlenül attol kinél marad a gyerek. fikázás,leszolás és lenèzés nélkül.

Nőként mondom, hogy igaza van a kérdezőnek. Hánynom kell már ettől a gyereknek az anyjánál a helye, jajj mi lesz a boldogságoddal, hagyd el ha nem vagy vele boldog és társai válaszoktól,de ha egy férfi szeret bele másba, akkor egy rohadt családromboló szemétnek van rendszerint beállítva, de minden nőnek válást javasolnak,ők biztos nem családrombolók. Szóval én abszolút megértem a kérdezőt. Pont az ilyen válaszok miatt nincs már hitele itt lassan egyik válasznak sem.

Nem tudom akik ennyire utálják a férfiakat azok mi a fenének házasodnak meg...

Mind a férfi, mind a nő válhat el úgy, hogy sz*rik a gyerekére. A nő felhasználja az exférje ellen, vagy az exférj vissza se néz, nem törődik a gyerekkel. Aki nem ilyen, azt nem kell támadni.

Akit nem ütnek vernek, vagy nem aláznak porig, az úgyis megkapja valakitől, hogy nem gondol a gyerekére, csak magára, és azért akar válni. Pedig mindenki kezdhet új életet. Én utáltam volna, ha valami olyasmit hallok, hogy csak azért maradtam boldogtalanul is anyáddal/apáddal, mert te vagy :S

Persze hogy joga van az apának is az új élethez. De ahhoz, hogy ez ne viselje meg a gyerekeket, értelmesen kell viselkednie minden érintett félnek.

Mi is elváltunk. Újra férjhez mentem, gyerekünk is született. A nagyok elfogadták a helyzetet, szeretik az új páromat, a tesót meg egyenesen imádják. Ehhez képest az apjuk évekig azzal etette őket, hogy azért tölt velük kevés időt, mert sokat kell dolgoznia. Ünnepekkor is mindig kitalált valamit, elromlott autó, sürgős munka, srb.. Ehhez képest a közelmúltban derült ki,. hogy családot alapított, és van egy 3 éves gyereke, akivel szinte minden szabadidejét együtt tölti. Joga éppen volt az új élethez, de a kivitelezés hagy kívánni valót maga után.