Mit tegyek, ha nem igazán kedvelem a párom gyerekét?

Mielőtt bárki azt gondolná,hogy valami önző dög vagyok,aki utálja a gyerekeket és ki akarja sajátítani a párját,szépen kérem,hogy olvassa végig.Mésfél éve vagyok együtt a barátommal,én 19 éves vagyok,ő 31.Neki van egy 6 éves kislánya az előző kapcsolatából,akivel korábban nagyon jól kijöttem.Sokat játszottam vele,tényleg minden rendben volt.Az utóbbi időben azonban minden megváltozott,ami részben a barátom volt feleségének a hibája.Először is nem egy rendszer szerint hozza hozzánk a kislányt (pl. minden szombat) ,hanem aszerint,hogy neki hogy van programja,amiről minket általában csütörtökön vagy pénteken tájékoztat,így esélyünk sincs előre szervezni valamit a hétvégére.A párom kicsit tart a volt feleségétől,mert úgy érzi,nem jó apa,ha pl. ő nem ér rá mindig annak megfelelően találkozni a gyerekkel,ahogy azt a volt feleség elvárja,sőt az a nő teljesen manipulálja a gyerekkel...erről persze tudom,hogy nem a kislány tehet,viszont vele is nehéz az utóbbi időben.Minden egy közös utazáson kezdődött 2 hónapja.Ez volt az első alkalom,hogy 2 hetet együtt töltöttünk,és egyáltalán nem úgy alakult,ahogy szerettem volna.A kislány féltékeny rám,nem igazán tetszik neki,ha az apukája velem is foglalkozik (eddig nem volt ilyen probléma),és mivel a barátom fél,hogy a gyerek majd panaszkodik rá az anyjának,inkább elhanyagol engem,ha ott a lánya.Másrészt olyan borzalmasan erőszakos természete van ennek a gyereknek,hogy én ilyet még nem láttam.Pl ha beszélgetünk az apukájával valami témáról,amihez ő nem tud hozzászólni,elkezd kiabálni,hogy maradjunk csönben mert fáj a füle.Ha leülök vele játszani,az abból áll,hogy szó szerint kiabálva utasítgat,hogy mit csináljak...és még sorolhatnám...És a legfurcsább az,hogy mindenkinek azt mondja,hogy szeret engem,meg sokszor aranyos is velem,odajön megpuszilni meg ilyenek...Van valakinek valami ötlete,hogy mit tehetnék?A páromat nem akarom elveszíteni,de nagyon zavar ez az egész helyzet...:S