Manapság hogyan tudnak elköltözni a fiatalok 19-22 évesen?
Miből telik nekik albérletre? Vagy a többségük nem önállóan bérel lakást, hanem csoporttársakkal? (ha igen, mi értelme ismeretlenekkel összeköltözni; hiszen hozzájuk is alkalmazkodni kell)
Vagy a szülők pénzelik őket? Mert ezt még nem nevezném önállóságnak.
akiket ismerek az alábbi alternatívákkal tudott elköltözni :
- szülei fizetik az albérletét/vettek neki lakást
- összeállt egy nála jóval idősebb, pénzes f@szival
- hitelből fizeti a lakbért/rezsit
- nem tanultak tovább, hanem érettségi után azonnal elmentek dolgozni, ebből fizetik a lakbért (ami kb. minden pénzüket el is viszi)
Akiket én ismerek, azok általában vagy úgy laknak albérletben, hogy nem a szülővárosukban járnak egyetemre, vagy csak egyszerűen már nem akartak otthon lakni, és ezért barátokkal bérelnek lakást. Vagy a párjukkal (de ezt most ne keverjük ide, mert ez más helyzet).
Azért szerintem alapjában más szülőkkel lakni, és más korosztálybeliekkel. Persze hozzájuk is alkalmazkodni kell, de ott mégis az van, hogy mindenki "egyenrangú", míg a szülőknél sok esetben az van, hogy "amíg az én házamban laksz, addig én mondom meg, mit csinálj". Ha ismerősökkel laknak, akkor meg nem tartoznak számadással senkinek, csak a társas együttélés szabályait kell betartani.
azért lényegesen más a szülőkkel lakni, mint fiatalokkal, akik jó esetben haverok, jó barátok.
egyébként lehet élni diákhitelből, diákmelóból, meg persze a szülők havi apanázsából is. valamennyire önállóság ez is, hiszen te takarítasz, mosol, főzöl magadnak, nincs ott anyuci, h a segged alá tegye, vagy segítsen.
én speciel kaptam lakást, és a párommal élek itt. mindkettőnknek van jövedelme, 23 évesek vagyunk.
inkább fiatalon, mint 30 évesen. megtanul az ember alkalmazkodni akár idegenekhez is, netán jó barátságokat köt, megtanulja beosztani a pénzt.
inkább azt mondom, h egy nagy lépés az önállóság felé.
Ha a szülőhelyétől távol tanul valaki tovább, annak muszáj elköltöznie. Sok esetben nem kollégiumba mennek, hanem albérletbe, kivesznek egy szobát. Az már önállóságnak mondható, hisz a szoba mondjuk az övé, a többi helység (konyha, fürdőszoba, wc) pedig közös használatú. Mindenki külön főz, külön kasszáról él, a takarítás, a konyhahasználat és a közös költségek megegyezés szerinti dolgok. Ez így azért önállóbb, mint egy házasság, mert itt mindenki külön magának intéz mindent.
19-20 évesen nem hinném, hogy sok embernek lenne jó állása, ilyenkor még a szülők segítik őket. Ők a szerencsések.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!