Mért baj az ha idősebb a párom mint én? Mármint ezt kifejtem bővebben?

15 évesen összejönni egy 27 évessel az esetek 90%-ban nagyon gáz.. Valamelyik fél kihasználja a másikat.

Ha nálatok pillanatnyilag minden szuper, akkor is problémát jelenthet a korkülönbség. De ez csak évek múlva fog előjönni.. Te egész életedet - mármint felnőttnek mondható életedet - vele élted, és a legtöbb emberben feltámad a kíváncsiság, milyen lehetne az élete egyedül. Nem feltétlenül arra gondolok, hogy minden nap bulizni és más pasival henteregni.. Inkább az önmegvalósítás részére, amiben egy kapcsolat akadályozza az embert. Pl. soha nem lehetsz házitanító Ausztráliában, és hasonlók..:)

A baj az, hogy ha vannak ilyen "álmaid", akkor ezek 25-30 évesen fognak feltörni benned, amint egyre tapasztaltabb leszel és egyre többet látsz abból, milyen sokféle lehetőség is állna még előtted. Ha akkor úgy döntesz, elhagyod a párod - 10 év után már könnyen lehet, hogy az érzéseitek is kihűlnek - akkor te ott állsz majd 25 évesen, ő pedig már majdnem 40, ami számára elég elkeserítő helyzet lenne.. Bonyolítja a helyzetet, ha gyerekek is vannak, és miattuk még évekig kényszerből maradtok együtt.

Szóval ezért lutri (szerintem) nagy korkülönbséggel járó kapcsolatba belefogni. Ritkán jön össze a boldog élet az első szerelemmel, még ritkábban úgy, ha nagyon fiatalon kezdődött a kapcsolat. Az ő személyisége már kiforrt, a tiéd viszont még simán vehet 180 fokos fordulatot a következő években.. Hiszen most kezded az életedet, teljesen újszerű élményeket gyűjtesz, ami változtat a gondolkodásodon vagy ilyen, vagy amolyan irányba.

Szia! :)

Ez nem baj,sőt. Tiszteletre méltó kapcsolatotok van,úgy érzem, és végre egy olyan kapcsolat, ahol akadályok mellett is kitartottatok, és nem csak hetekig v hónapokig.

Én is majdnem 3 éve vagyok együtt barátommal. 16 éves vagyok,ő 21,tehát 5 év kor külömbség. Engem ez az elején zavart, furáltam mikor bele gondoltam, pedig nem is sok ez a külömbség. Sulimba mindenki dobálja jobbra-balra magát, 1hétig szeret valakit aztán jön a másik, de mi kitartunk a szerelmünkkel és ez fontos! Irigyellek nagyon, hogy te már 18 vagy, munkát nézhetsz, össze tudtok költözni,stb.:) Én is ezeket várom már..

Remélem nem fog össze dőlni a kártyaváratok,és stabilan megmaradtok! :) Boldogságot.

Hát igen, a bizonytalanságnál nincs rosszabb:( Vajon jobb lett volna, ha másképp alakul? Ha az embernek nincs tapasztalata a független életről, akkor ez mindig ott fog motoszkálni a fejében.. Az én kapcsolatomban csak 7 év különbség volt, ami pedig nem egy örökkévalóság, mégis évekig visszatartott attól, amit korábban elterveztem magamnak. (Magyarul továbbtanulás és külföldi ösztöndíj) Egy ideig boldog voltam, aztán egyre inkább azt éreztem, hogy én másféle életet akartam élni, és minden pillanatban messzebb kerülök tőle.. Az is nagyon zavart, hogy a párom annyival tapasztaltabb volt nálam, és ami érdekelt volna, azon ő már mind túlesett, hülyeségnek titulálta, pedig ezeket a dolgokat az embernek magának kell megtapasztalnia, hogy önmagát építse. Egy idő után az volt az érzésem, csöbörből vödörbe kerültem, előtte apám irányította az életemet, utána pedig a párom.. Egy nálam kevésbé önálló személynél ez működhet, de tény, hogy aki tapasztaltabb, az nem fogja megállni szó nélkül a párja próbálkozásait az életben. Az ember lánya nem járhatja önállóan végig az érett gondolkodáshoz vezető utat, mindig az árnyékában fog élni az idősebbnek.

Én 5 év után szakítottam, és azóta próbálom bepótolni ami kimaradt - tanulok, olyasmit, amivel szívesen tölteném el az életemet - de ez így már nagyon nem az igazi, örök életemben hátrányban leszek a kiesett éveim miatt.

Ha más túl tudja magát tenni ezen az időszakon, vagy éppen pont olyan életet él, amilyet elképzelt, akkor működhet a közös jövő, minden más esetben viszont ez a fordulópont két ember kapcsolatában.

Ezért vagyok nagyon óvatos, és ezzel kell szerintem számolnia mindenkinek, aki hasonló helyzetben van.

Én a párod szempontjából tartom nagyon gáznak.

Te 15 évesen bőven gyerek voltál, mit akar egy 27 éves férfi egy gyerektől?

És milyen ember lehet az, aki csak egy gyerek igényeinek tud megfelelni?

Bocs, hogy kicsit durván fogalmaztam, de ez a véleményem.

29/F