Ugye nem baj ha ennyire megkedveltem párom nagyiját? Vagy nem normális ennyit foglalkozni az idősekkel?
Szegény elég egyedül van mióta özvegy maradt tavaly,100km-re lakik,nagyon nehezen mozog,házból se tud kimenni.Kicsi család nagyon,felváltva látogatjuk egyik héten mi párommal,másikon párom szülei (a nagyi lánya+férje).
De ahogy észrevettem,mindegyikük csak odaér,takarit,pakol,eztazt csinál amit kell és már rohan is (pedig idejük lenne,ahogy nekünk is,bár én páromat tovább ott tartom,de magától jönne el 1 órán belül).
Rám meg még párom is furcsán néz amikor mondom hogy nem sietünk sehova,maradjunk csak,beszélgessen ő is vele.De semmi beszélgetés.
Velem beszélget mindig,annyira látszik rajta hogy örül hogy végre valaki végighallgatja és érdeklődéssel figyel.
Utolsó előtti alkalommal megemlitette hogy de kár hogy nem tud kimenni a temetőre,és senki nem visz virágot a férje sirjára,következő alkalommal vettem szép nagy csokorral meg egy kisebbel neki is (párom ekkor is furcsán nézett hogy minek),a mama meg a könnyeivel küszködött ugy megvolt hatódva.
Csináltam egy fényképet páromról és a mamáról,megigértem hogy szép nagyba megcsinálom kinyomtatva,meg is csináltam,húsvétkor viszem le,fog örülni (tavaly páromról és rólam kért fényképet,most is ki van téve szépen).
De már most elszomorit,h meg fogom kapni h minek költök erre:S 300forintomba volt...nekem ez olyan furcsa
vagy másnál is igy van?
23 éves nő vagyok,4 éve együtt párommal,a nagyit 2 éve ismerem de csak 1 éve járok én is 2hetente
Ha sz@rna az egészre, akkor meg sem látogatná a mamit. Az egy dolog, hogy nem tud vele beszélgetni. Nem mindenki képes elbeszélgetni az öregekkel. Annak meg valóban semmi értelme, hogy csendben üljön a mami mellett órákig.
No mindegy, a kérdés nem erről szólt, elnézést az off miatt, és tőled is elnézést kérek az előző, kissé indulatos hozzászólásom miatt, valamint köszönöm a korrekt válaszod!
(kicsit találva éreztem magam :))
Levittük hétvéén a fényképet meg egy virágot anyák napjára.
Párom a fényképet olyan gyorsasággal eltette,hogy csak nah.Szegény nagyija szedte elő,h de legyen kintéve,örült neki,nekünk is,hisz nem tudta h tudunk menni
Nagyon meghatottál engem is! A már nem élő nagyim jut az eszembe, amikor tudtam, elbicikliztem hozzá a szomszéd faluba. Nekem sokat mesélt, olyan jó volt hallgatni és ő olyan drága asszony volt, hogy még olyan nem élt azóta sem a Földön. De én ezt akkor is tudtam, mikor élt.
Párodról és családjáról nekem az amcsik ugranak be. Komolyan, náluk látni azt, hogy az öregek "cikik". Ha megnézel egy sorozatot, filmet, a nagyszülők tehernek, idegesítő dolognak vannak feltüntetve. A haláluknál meg kb. egy házikedvenc halála is többet jelent. Borzalom, fel tudnám rúgni az olyan embereket, akik viccet csinálnak az idősekből és nem adják meg nekik a kellő tiszteletet.
Bár a párod és szülei azért még nem ez a durva kategória, inkább ott az lehet a gond, hogy nem tudnak viszonyulni egymáshoz. Nem lehet magyarázat az, hogy az öregekkel nem tudnak kijönni, mert a nagymami is volt fiatal anyuka és valahogy akkor is megértette magát a saját gyerekével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!