Valóban gonosz vagyok?

Anyósoméknál lakunk, de már nem beszélünk egymással. Hiába vagyunk külön szinten, állandóan ott van, pakol, takarít, felbontja a leveleinket stb. Meguntuk, és el fogunk költözni. Már leraktuk egy lakásra a foglalót is.

A szüleim évekkel ezelőtt csináltak egy hosszútávú befektetést, amit 2 éve én fizetek, és most vettek fel. Nekem ígérték nászajándéba, hogy gyorsabban el tudjunk költözni. Nem nagy összeg, 900 e. forint. A tesóimmal megbeszéltem, 20 és 17 évesek, hogy kb. 1-2 év alatt össze tudjuk rakni az ő részüket, és akkor odaadom. Én úgy terveztem, hogy szüleimnek adom, ők majd tovább adják, elvégre ők kezdték el gyűjteni, úgy illik, hogy ők adják át.

Pár napja megjött a pénz, meg is kaptam, aztán tegnap beállítottak érte a tesók. Az idősebb új számítógépet akar, a fiatalabb pedig a barátjának venne egy autót a részéből. Nem adtam nekik oda, egyrészt mert már átadtuk az eladónak, másrészt nem hiszem, hogy egy 17 éves lánynak autót kellene vennie egy olyan srácnak, akit 3 hónapja ismer.

Ma felhívott anyu, és elmondott minden mocskos szemétnek, amiért sajnálom ezt a pénzt a tesóimtól. Mikor mondtam, hogy ez nem így van, közölte, hogy adjam neki oda, épp elég lesz a számlákra, meg egy nagyobb bevásárlásra.

Megtagadtam, mert már nincs nálam, másrészt anyu 1,5 éve munkanélküli. Nem akar dolgozni, mert korán kell kelni, lemarad a sorozatáról, meg egyébként is jól érzi magát. Tudom, hogy nem sok pénz, de talán évek múlva ez segít a tesóimank majd elindulni valamerre. Mondjuk albérletbe különmenni.

Tényleg gonosz vagyok, amiért nem adtam oda????