Miért zárnak ki a családi dolgokból?

Arról van szó, hogy a párom hétvégére elég sok munkát szervezett, amihez 6-7 ember segítségét kéri, és kell sütni-főzni, reggelit csinálnia. A párom anyja, elég egy tudálékos nő, folyton mindenről mindig kérdez, hogy "mi hogy merre hány méter"? Annyi kérdést fel tud tenni és mindenről tudnia kell!! És ezért már előre egy héttel megbeszélték a menüt is, és én még egy hete csak arról sem tudtam hogy hétvégére milyen programot szervez!! És most mikor mentünk vásárolni kijelentette hogy majd az anyjáék megcsinálnak mindent. És hát kicsit mérges lettem, hogy nekem miért nem szólt erről az egészéről?? Nekem is van két kezem és én is tudok szendvicseket csinálni. És mikor mondtam hogy jó akkor majd én megcsinálnom, rendesen mérges lett, hogy de hát már az anyjaékkal megbeszélte! Most kivel fog élni? Az anyjával? Vagy velem??

De egyébként az anyja is olyan, hogy ő nullának tekint engem, igazából tud jópofizni a szemembe, de a hátam mögött olyat mond a barátomnak, hogy Ő soha ne vegyen el engem feleségül, éljen egyedül és élvezze a pénzét. Karácsonykor is amikor átmegyek, még csak egy szelet sütivel sem kínálnak meg, képesek ott enni előttem. De igazából barátom is evett. Tökre kellemetlenül érzem magam. És amúgy ha én is holnap segítenék, és a párom anyja hozna minden kaját, abból sem kínálna meg egy fél szendviccsel sem!! De amúgy az anyja ilyen minden téren. Rendkívül fukar! Régebben, kb 2 éve még párom elől is dugdosta a kaját. CSak most, hogy párom az utóbbi időban nagyon sokat dolgozik, gondolom én, hogy ezért jobban megbecsüli és már nem fukarkodik vele. Ti mit gondoltok erről a helyzetről??