Ha egyedüli örökös vagyok egy szülőm után, végrendelettel teljesen kizárhat-e az örökségből? Mintha hallottam volna olyanról, hogy jogos, vagy minimális örökség?

Köteles résznek hívják, 25%.

Viszont kijátszható, ha még életében elajándékozza a vagyonát.

[link] ez a kitagadás

KÖTELESRÉSZ

A kötelesrész

Mi a kötelesrész?

A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére.

A kötelesrész a különböző jogrendszerekben kétféle elvi alapon állhat. A római magánjog a kötelesrészt úgy tekintette, mint az örökhagyónak a rokonairól történő tartási kötelezettsége. Ezért a köteles részt itt nem örökségnek tekintik, hanem a jogosultnak a hagyatékkal szemben fennálló kötelmi igényét.

A másik elvi alap, amely legteljesebben talán a francia Code Civil-ben jelenik meg, a családi vagyon megóvását tekinti elsődlegesnek és ennek megfelelően a kötelesrészt, mint örökrészt határozza meg.

A mai magyar jog egyértelműen az első megoldást követi. Ennek megfelelően a Ptk. a kötelesrészt kötelmi jogi igényként kezeli, amely igény az örökhagyó halálával keletkezik, de a kötelesrészre jogosult tkp. hagyatéki hitelezőnek tekinthető, akinek kötelmi jogi jellegű és elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel – és végső esetben bizonyos megajándékozottakkal – szemben.

Ennélfogva csak azon az alapon, hogy sérti a kötelesrészre jogosultak igényét, az örökhagyó végrendelete nem lesz érvénytelen.

Kik jogosultak kötelesrészre?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A családtagok az alábbi sorrendben jogosultak kötelesrészre:

1.) a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint

2.) a házastárs:

a.) a leszármazók vagy ági örökösök mellett korlátozott haszonélvezeti jog formájában

b.) leszármazók hiányában és az ági vagyon kivételével az egész hagyatékkal szemben

3.) a szülők:

a.) leszármazók hiányában: az ági vagyonnal szemben a házastárs haszonélvezeti jellegű köteles részével együtt

b.) leszármazók és házastársak hiányában: az egész hagyatékkal szemben

Mi jellemzi az özvegyi jogon alapuló kötelesrészt?

Az özvegyi jogon alapuló kötelesrész korlátozott mértékű haszonélvezeti jog, amelynek meghatározásánál a házastárs jogos igényeit kell figyelembe venni. A kötelesrész címén fennálló haszonélvezeti jog megváltására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az özvegyet törvényes öröklés címén megillető haszonélvezeti jog megváltására. Az egyetlen különbség, hogy ebben az esetben a megváltott kötelesrész a gyermekrész fele.

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?

Az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a köteles részt fenntartó lemondási szerződés esetét kivéve – azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt.

Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelsrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.

A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult:

- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen

- az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el.

- az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el

- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette

- erkölcstelen életmódot folytat

- jogerősen ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélték

- a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben

A kiesési oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne.

A kitagadás megbocsátása:

Ha a kitagadás alapjául szolgáló okot az örökhagyó megbocsátja, majd később olyan végrendeletet ír, amelyben az örököst mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen. Az örökösnek köteles részre van joga, úgy mintha az örökhagyó kizárta volna az öröklésből.

Ha az örökhagyó az örököst végrendeletében kitagadja, majd később megbocsátja a köteles részre jogosult magatartását, ezzel a kitagadás hatálytalanná vált. A köteles részre jogosult így teljes törvényes örökrészre is igényt támaszthat.