Miért vagyok ilyen a férjemmel?

Belőlem a stressz hozza ki ezt mindig, de megtanultam átcsoportosítani a felesleges kitörő energiákat... így ahelyett hogy hisztiznék vele, levezetem a feszültséget valahogy (pl. hozzávágom a kispárnát, ő tudja hogy vigyázni kell velem, nekem meg egyből jobb kedvem lesz :))

Próbáld meg Te is kontrollálni valahogy a dolgot, ez már egy jó lépés, hogy így elismerted magadnak a bajt.

Próbálj meg valami levezetést kitalálni... pl. az is jó, ha érzed hogy ki akar törni belőled valami csúnyaság, akkor elrohansz mosogatni. Legalább azt is könnyebb így megcsinálni, ha puffogsz magadban, gyorsabban végzel, de a 10ig számolás is megteheti.

Remélem tudtam segíteni :)

Hát figyu, én is gyakorlom még ezt :) Már finomodtam sokat.

Sokszor sikerül már szebben, finomabban kifejezni a dolgokat, azt szem előtt tartva, hogy mi a mondandóm célja, és nem a feszkó levezetése végett.

Nehéz ügy,de sztem lehet szoktatni magad bizonyos viselkedést hogy betarts. Persze ne várd,hogy teljesen megváltozz (meg sztem nem is szükséges), hiszen a vérmérsékletünk az adott. (a párod meg így szeret:)

Csiszolni azonban megéri magunkat, hogy tényleg egyszer be ne teljen a pohár! :)

Légy türelmes magaddal! Ne akarj kibújni a bőrödből, csak fejlődj szépen a saját ritmusodban.

dettó :( csak az én férjem nem olyan csodálatos mint a Tiéd, gyakorlatilag nálunk két állapot van, vagy veszekszünk, vagy békülünk :SSSS

általában reggel összeveszünk, egész nap ugye külön vagyunk aztán este békülünk :S

én is igyekszem változni

Ilyen tipus vagy. De korrigálni tudsz magadon, ahogy látod is.

Mikor kezded magad felpörgetni, erőltesd meg magad, és képzeld el, hogy oké kihisztizted magad, miután ő feláll és kisétál, és ennyi volt.

Csak azért mert ő szerencsés ezen a téren, hogy nem húzza fel magát, nem jelenti, hogy nem jön el az a pillanat, nem kellene kihúzni a gyufát.

Ilyen vagy, elfogadja, de ha próbálkozol azt azért látja, és az jó neki, ha még nem is tökéletes. Elfogad ilyennek, biztos vannak jó oldalaid is. Azokat próbáld előtérbe helyezni többször.

Dolgoznod kell ezen. Kitartás ! Munkára ! :-)

Ja, időnként mikor jó kedved is van megemlítheted, hogy bocsi, hogy néha olyan vagy. Ekkor is látni fogja, hogy nem csak az épp adott történésért kérsz bocsit, hanem foglalkoztat téged, de ilyen vagy.

Hajrá

Én is ilyen vagyok mint te!!!!

Ha hirtelen eszembe jutnak az elözö barátnöi, az ivászatai, hogy mennyi pénzt vert el feleslegesen, a dohányzás... ezek érzékeny témák és mindegyiket gyülölöm. Ilyenkor szoktam belekötni. De csak úgy, mert eszembe jutott valami kapcsán. Tavaly a lelket is kiszekáltam belöle, de jól türte szegény :((( Én is csodálom, hogy még velem van. Az a baj, hogy ha ilyenkor ezek eszembe jutnak és nem tudom kitölteni a haragomat, iszonyú keserü szájízem lesz, vagy nem is tudom hogy fogalmazzak, de valami gátolja, hogy normális legyek vele szemben.

Erre az volt a megoldás, hogy igyekszem nem gondolni erre és ha mégis eszembe jut, akkor bújok hozzá, hogy érezzem hogy az csak a múlt és én vagyok a legfontosabb számára.

Idén még nem volt ilyen kitörésem, jól haladok :D