Milyen gyereke vagyok én?! Egyszerűen nem tudtam uralkodni magamon és vállon meglöktem, lábon megütöttem az apámat.
Alkoholfüggő már egy-két éve. Munkanélküli lassan egy éve, de most kapott munkát. Attól félünk anyukámmal, hogy nem bír elmenni dolgozni és nem tudja megállni a helyét. Egy hete minden nap ittas(előtte két hétig teljesen józan bírt lenni), csak ül gügyén és néz maga elé, összekeverednek a szavai, hallgatni sem bírom. Szerintem depressziós is, de nem hajlandó orvoshoz fordulni.
Az anyukám teljesen el van keseredve, egyfolytában aggódik, magas a vérnyomása. Nagyon féltem őt.
Apukám nem hallgat a szép szóra és ma annyira elvesztettem a fejem haragomban, hogy a fotelben ült, mikor meglöktem és rácsaptam a lábára. Haraggal jöttem haza és most bánt. (27 éves nő vagyok, már saját családom van.)
Nem túl régen halt meg az apai nagyapám. Szintén alkoholfüggő volt, őt apukám állandóan üldözte emiatt, volt, hogy megütötte. Mondhatjuk mindkét esetre, hogy az "Alma nem esett mesze...").
Szégyellem magam, de nem bántam meg, talán észhez tér kicsit. Tudom, hogy nem szabadott volna ilyet tennem... egyszerűen bele vagyok betegedve az általa okozott problémák sokaságába.
Elfogadom, ha elítéltek, de biztos lesz, aki megért....
Tudom,hogy az apádról van szó de az összes alkoholistát agyba főb ekéne verni..
nem emberek az ilyenek,én nem hiszek ebben a betegség dumában sem,mostmár alkoholistának sem lehet hivni őket.Közben tönkreteszik a gyerekeiket,terrorizálják lelkileg és testileg évekig a családjukat,nem dolgoznak de más pénzét lehet piára költeni stb. A legtöbb nem szabadul ebből az életformából,akkor sem ha már közel a halál. Én még nem láttam olyan alkoholistát aki erőt akart volna venni magán és letenni a piát.
Úgyhogy semmi okod nincs rá,hogy szarul érezd magad, anyádat (és gondolom a ygerekeit is) kicsinálta,szivem szerint azt mondanám most kell neki megmutatni milyen az ha vele csinálják. Persze ezzel semmit nem oldtál/oldanál meg,maximum lesüllyednél a szintjére . De hidd el egy kis lökéstől semmi baja nem lett,nem tapostál a lelki világába,ugyanis nincs neki és szarik mindenkire magán kivül,az egyetlen akinek lelkiismeretfurdalásának kéne lenni az ő,de neki nem volt és nem is lesz.
Hát nem ez a legjobb módja az összegyűlt feszültség levezetésének... De ne hibáztasd magad. Megtörtént, már nem tudod visszacsinálni. És szerintem érthető hogy dühös vagy, mivel valahol önzőség hogy valaki így megkeserítse nem csak a saját de a családja életét is.
Az a helyzet hogy bármennyire is dühít hogy mit csinál az apád saját magával, nem lehet olyan emberen segíteni aki nem akarja. Sajnálom.
Az pedig elgondolkodtató hogy ez az alkoholizmus örökletes lett nálatok. Valami nagyon nincs rendben talán a neveltetéssel, talán valami mással a családban ha több generáció is elköveti ugyanazokat a hibákat (jelen esetben alkoholisták lesznek). Javaslom hogy beszélj egy pszichológussal nem csak az apád miatt hanem emiatt is hogy mitől halmozódhat fel az ilyen egy családban.
Meg tudlak érteni, én is ütöttem meg anyám, mikor ezredszerre is seggrészeg volt. akkor még gimis voltam. szabályosan dulakodni kellett vele, mert úgy akart elmenni dolgozni, meg ilyesmi... durva időszak volt.
22L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!