Anyámékkal hogy beszéljem meg veszekedés nélkül, hogy dohányzom? Vagy ne mondjam el? 17

ez attól is függ,hogy hogy viszonyulnak a dohányzáshoz általában.nálunk mindkét szülő dohányzik (anyám ráadásul láncdohányos),és már az elején megmondták,hogy nem tiltják meg,mert akkor jön a "csak azért is".Ez volt kb.12 éves koromban.Azóta is azon a véleményen vagyok,hogy anyám szívja a cigit helyettem is,így én nem dohányzom :)

17L

Igazából intézheted úgy a dolgokat, hogy meglássák a cigidet, vagy öngyújtót találjanak mondjuk mosás előtt a nadrágodban. Igazából nemsokára nagykorú leszel, elmondhatod nekik, ha veszekednek veled, nem tudnak akkor sem mit csinálni, mert úgysem fogod abbahagyni.

Én a saját sztorimat mondanám el: 15 éves korom óta dohányzom, sosem kérdezett rá se anya, se apa hogy dohányzok-e, csak mikor hugom is rászokott. Egyszer megkérdezte tőlem anya, hogy rágyújtunk-e én meg mondtam, hogy igen. Nem volt belőle feszkó pedig nem mondtam el.

Igazából attól függ ez az egész, hogy a szüleid milyen vérmérsékletűek, hogyan viszonyulnak egyéb dolgokhoz. Ha úgy gondolod, hogy elbírják ezt a hírt, akkor oszd meg velük. Előbb utóbb úgyis kiderül... cigi szagú pulcsi, naci, haj stb.

Elmesélek neked egy történetet, hátha tudsz belőle valamit hasznosítani.

Nálunk a családban soha senki nem dohányzott. Jómagam életemben nem szívtam el egy szál cigit sem. Az öcsém egyszer általánosban megpróbálkozott vele, apánk rájött, és úgy elfenekelte, hogy arról koldult.

Aztán eltelt jó pár év, apánk akkor már nem volt velünk (elváltak), öcsém már régen elmúlt 18 (már nem emlékszem, pontosan mennyi volt, de felnőtt ember). Születésnapot ünnepeltünk, együtt volt az egész család (apánk nem), mikor öcsém egyszer csak megkérdezte, rágyújthat-e? Pupillázott mindenki nagyokat, öcsém meg szépen elővett egy pipát, komótosan megtömte, majd szívni kezdte.

Anyám mire szóhoz jutott, elképedve mesélte, hogy nemrég egyszer arra jött haza, hogy minden ablak tárva nyitva, pedig öcsém magától soha nem szellőztet... végül csak nevetett a dolgon, hogy öcsém akkor gyakorolt a pipával.

Aztán öcsém jó pár évig szívta a pipát, mindig kulturáltan csinálta, nem fújta senki orra alá a füstöt, azt az ominózus születésnapot leszámítva a lakásban nem is gyújtott rá. Gyakran meg sem gyújtotta egyáltalán a pipát, csak úgy rágta. Végül megunta, és leszokott róla.

Szóval van olyan, hogy totál dohányzásellenes családban is megfér ilyesmi. Viszont fontos, hogy az öcsém akkor már felnőtt ember volt.

Hogy milyen tanulságot vonsz le az elmondottakból, rád bízom!

N32