Titeket is elfogott már olyan érzés mikor megtudtátok, hogy egy veletek egykorú ismerősötöknek gyereke lett, hogy ti is szeretnétek már?

Bocsi,hogy beleugatok,én vagyok a másik oldal...Nekem alig 24 évesen fog gyerekem születni,kb. egy hónap múlva...Én leszek az első,a legfiatalabb,igen széles baráti körben. Csak arra térnék ki,hogy diplomás vagyok, a férjem is az,stabil életszínvonallal rendelkezünk..Igaz a sokak számára olyan nélkülözhetetlen saját lakással nem rendelkezünk,de szerintem azt a gyereket nem nagyon fogja érdekelni,hogy albérletbe születik-e...(egyszerűen annyi az oka,hogy nem akarunk röghöz kötötté válni,ha jobb munkalehetőség vagy hasonló kínálkozik,akkor nem szeretnénk pl. csak emiatt visszautasítani...)

Szóval azt én egy igen erős kijelentésnek érzem,amit valaki írt,hogy csak a "sötétebbje" alapít családot.

A család nem valami rettenetes félelmetes dolog,hanem érték,szerintem.

OFF

Hogy ki a sötét és ki nem, arról meglepő eredmények születnének azt hiszem, egy felmérés után. Maradjuk annyiban, hogy semmi köze ennek a gyerekvállaláshoz. Egyáltalán ki volt az a s...., bocs, off, akinek ez eszébe jutott??? Van akinek a család a fontos és van, akinek a karrier, attól függetlenül, hogy mennyit tanult, vagy mi a szakmája (mert kérem szépen a diploma is szakmát jelent, nem pedig azt, hogy valaki a legintelligensebbek közé tartozik).

ON

30 felett igen, el, még férfiként is. Ha elkezdek kalkulálni, hogy ha sokáig halogatom a dolgot és 40 éves leszek, mikor gyerekem lesz, akkor 60 leszek, mire ő 20 és akkor majd kezdhetek reménykedni, hogy megérjem, hogy unokám legyen. De 30 alatt semmiképp nem gondoltam erre. A legtöbb nő sem ilyen korban, aztán meg egyesek 35 felett kapkodnak és szenvednek, hogy már egyre nehezebben megy összehozni.

Ez a sötétebb már csak annyiból is hülyeség, hogy utána honnan tudod mihez kezd? Én azt számoltam, hogy még jobban járnék, ha mielőtt végzek gyorsan összehoznánk egy gyereket, mert lediplomázok, akkor azért nem vesznek majd fel, mert pályakezdő 25éves vagyok gyereknélkül. Ha meg mégis felvesznek, akkor úgyis csak halogatni fogom a gyereket. A végén majd elmúlok harminc, alig jön össze, a férjem 9 évvel idősebb nálam, ha 30éves koromban össze is hozzuk, az csak az első gyerek lesz és csóri érettségizni fog mire az apja már hatvan. és az csak az első gyerek.

A gyerektől meg miért lenne vége az életnek? Aki ezt mondja, az amúgy sem csinálna semmit, csak kényelmesebb a gyereket kifogásnak hozni. Ha nem lenne, akkor találna más kifogást.

Hát nem igazán... :) pedig körülöttem sokaknak van már gyereke. Mondjuk a legtöbb barátnőm idősebb nálam (25-30 évesek), "már bejött nekik az élet", házasság, karrier, miegymás, én meg még csak most kezdtem az egyetemet, egyelőre inkább az izgat.

22L