Láttatok már halottat? Milyen volt?

1. a legmegrázóbb, amikor a nagymamámat láttam holtan. otthon találta meg apukám, megnéztem, hogy el tudjak tőle búcsúzni, simogattuk a tesómmal, beszéltünk hozzá, hogy szeretjük, és hogy hiányozni fog. szörnyű volt az érzés, hogy milyen hideg, idegennek tűnt, de olyan volt, mintha aludna.

2. pár évvel korábban a tesóját láttam a temetésén, nyitott koporsó volt, de szerencsére nem ez maradt meg bennem.

3. egy embert elütöttek egy buszvégállomáson, és őt láttam

A dédimamámat és az anyukámat. Egy hét külömbséggel haltak meg. A dédnagyanyám nyitott szemmel halt meg, szörnyű volt látni. Az édesanyám teste teljesen lila volt, igaz, csak a lábát láttam, de éppen elég. 9 éves voltam.

11/L

Igen. Eddig kétszer.

1. 17 éves koromban. Kémia-biológia tagozatos osztályba jártam gimnáziumba. Voltak labor, meg biológia gyakorlataink is. Egyik ilyen gyakorlaton a helyi egyetem patológiájára látogattunk el. Hivatalosan csak orvostanhallgatók vehettek volna részt boncoláson, de valahogy elintézték, hogy kapjunk engedélyt.

Akkor láttam életemben először hullát. Ahogy ott feküdt az asztalon, olyan volt mintha csak valami műanyag oktatási célú bábú lett volna. Döbbenetes volt belegondolni, hogy az ott valamikor egy élő ember volt, akinek magvolt a saját kis élete. És hogy mindenkire ez vár. Negatív érzéseket amúgy nem keltett bennem, inkább kíváncsiságot.

Egy idősebb hajléktalan nő volt amúgy a delikvens, sajnos nem is túl friss állapotban. Így voltak szagok. Többen ki is mentek. A végére a 15-20 fős csoportból, csak 6-an maradtunk bent. De amúgy szerintem ki lehetett bírni. Némelyik kuka nyáron sokkal borzasztóbb. Nagyon érdekes volt látni, hogy így nézünk ki belülről. Ahogy ropogtak a bordák fűrészeléskor. Meg ahogy felszeletelték az illető tüdejét nekünk és tálcán körbeadták. Akkor úgy képzeltem, hogy a tüdő egy zacskószerű valami, nem ilyen húsos, látszólag tömör szerv. A dohányzás hatása is nagyon jól megfigyelhető volt. Meg az is érdekes, volt, hogy az agyat felszeletelték, milyen a szerkezete. Meg a koponyából belülről megnézhettük a látóideget. Stb. Én valahogy teljesen el tudtam vonatkoztatni attól, hogy az ott egy ember volt. Nekem olyan volt, mintha csak egy darab hús lenne.

Ami a végén kicsit megdöbbentett, hogy vissza már nem ugyanoda rakták a szerveket, mint ahonnan kivették. Pl az agyat bedobták a sasüregbe, jól van az ott... Végül is mér funkciója nincs, szóval gyakorlatilag ja, lényegében mindegy hova rakják vissza.

2. A második alkalom apám temetése volt 21 éves koromban. Fel volt ravatalozva és nyitott koporsó volt. Emlékszem sokan odamentek nézegetni. Nekem ehhez nem volt kezdem. Csak messziről pillantottam oda. Az arcát nem, csak az orrát láttam. Nem tudom ez miért meredt meg ennyire bennem, de belém égett ez a kép, ahogy látok egy orrot egy ott fekvő testen.

Anyám nemrég, 32 éves koromban hunyt el. De ő hamvasztva lett, nem láttam a testét, csak még életében.

Nagyjából ennyi, más hullát nem láttam. Vagyis olyat persze, aki közúti balesetben hunyt el és az út mellett feküdt. De az már be volt zsákolva. Látszott hogy emberi test alakja van, meg tudtam mi van a zsákban, de magát a testet közvetlenül nem láttam.

Ezen kívül: vasúttól nem messze lakom. Rendszeresen szoktak itt öngyilkosok lenni. 2-3 éve volt egy eset, amikor egy 90 év körüli néni lépett szándékosan az Intercity elé. Az esetet, se a test maradékait nem láttam szerencsére. Csak a hosszú vonattülkölésre meg a szirénázó tűzoltó és mentőautókra emlékszem. Meg arra, hogy mondták, hogy hány száz méteren hordta szét a szerelvény a szétrobbant testrészeket. Utána mindig kicsit félve mentem arra, ki tudja mennyire alaposan takarítottak fel, nehogy valahol valami kósza húscafatot találjak. Ez az eset egy darabig nyomasztott. Vagyis inkább megdöbbentem, hogy 90 évesen miért tesz valaki ilyet. Lehet hogy nem volt senkije, meg semmi öröme már az életben. Az is lehet hogy gyógyíthatatlan beteg volt. De ha ilyen hosszú életet végig leélt, akkor azt a kicsit még kibírhatta volna. Meg önzőségnek is tartom a mozdonyvezető, utasok, arra lakók szemszögéből a tettét. De ez már más téma.