Nem félsz, hogy soha többé nem leszel szerelmes?

De félek, illetve attól félek hogy soha senki sem lesz belém szerelmes, mert én viszont könnyen fellángolok.

Eddig 2 alkalommal voltam szerelemes viszonzatlanul, összesen majdnem 5 évig tartott. Kb elmentek vele azok az évek, amikor a tinik az első barátjukkal összejönnek.

Kislánykoromban azt terveztem, hogy 22-25 éves korom körül már férjem lesz és gyerekem, mert ezt láttam a családban. Ehhez képest itt vagyok 21-22 évesen, és még soha sem volt barátom. És akkor jönnek azzal hogy "nem vagy lemaradva semmiről" mikor érzem hogy ez nem normális dolog ami velem történik. Mikor nyaggatnak azzal, hogy mikor lesz már barátod, meg miért nincs, akkor nem merem felhozni, hogy már "öregnek" érzem magam ahhoz hogy az első barátom legyen, hiszen ennyi idős fejjel már a fiatalok 99%-a átélt elég sok mindent. Én meg...

És érzem hogy telnek a napok, és megy az idő. Most olyan mintha egy vénasszony beszélne, és lehet pár év múlva azt mondom hogy "mégis mi a fenét akartam még 21 évesen?" és tényleg fiatal vagyok még, de soha sem gondoltam volna hogy ekkora lúzer leszek a 20-as éveim elején.

Én 19 éves vagyok, de nekem is eddig mind viszonzatlan volt. Pedig nem irreálisak az elvárásaim abban biztos vagyok... Lehet pár év múlva még mindig ilyen leszek, mint most vagyok. Na akkor én is kétségbe fogok esni. :/ Úgyhogy megtudlak teljesen érteni. Néha fáj, hogy én miért nem vagyok olyan mint a korombeli lányok (nem a tinipi...k akik összekefélnek mindenkivel a discoban) mint pl a barátnőm aki 16-7 évesen lett szerelmes és meg is kapta azt akit akart..Én meg nem találok ilyet. Néha úgy érzem, hogy a fiúk azt gondolják rólam, hogy megközelíthetetlen vagyok pedig nem így van még csak olyan szép sem vagyok..Úgy érzem a tini éveimet elpazaroltam , pont azokat az éveket amikor megkellett volna ismerkednem azzal, hogy milyen az első szerelem és milyen ha egy fiú szeret.De ilyen nem volt még.:/

Talán eljön a Mi időnk is.

Ez egy nagyon fájó téma a számomra mert én is egyszer voltam igazán szerelmes eddig életemben, igaz volt egy kettő mikor azt hittem, hogy ez is az, de utána kiderült, hogy nem is. Viszont volt 19 éves koromban egy fiú, akit imádtam úgy ahogy volt, nagyon szerelmes voltam belé, de nagyon megbántott, megcsalt és nagyon csúnya vége lett... már 25 éves vagyok de még mindig minden nap eszembe jut és sokszor mikor mélyponton vagyok visszasírom azokat a napokat, mikor minden szép és jó volt. Nagyon megviselt és azóta nem is tudtam szerelmes lenni újra. Volt más barátom, de őt nem szerettem úgy. Nem tudom, hogy valaha leszek-e még szerelmes, de már kezdem úgy érezni, hogy nem. :( Őt keresem mindenkiben mindig.... :(

25L