Szinte hihetetlen számomra, más is tapasztalt már ilyet?
Múlt nyáron munka kapcsán találkoztam egy külföldi családdal, segítettem nekik lakás vásárolni Magyarországon, mivel a fiúk egyetem miatt ideköltözött. Nagyon kedvesek voltak, így olyan dolgokban is segítettem, amire már elvileg nem terjedt volna ki a "hatásköröm". Bank, közművek, egyéb adminisztrációs ügyintézés. Az édesapa ezt minden ellenkezésem ellenére pénzzel is honorálta.
A fiú közben ideköltözött, ha apróbb dolgokban (pl. lakógyűlést nem értette) kellett, segítettem, de ő is bármikor, bármiben.
Néhány hónapja összeházasodtunk a férjemmel. Nászajándékba a szülőktől "utazási utalványt" kaptunk. Úgy döntöttünk, hogy az említett család országába utazunk.
A fiú nagyon sokat segített a szervezésben, egy profi utazási irodát is lekőrözött volna. A szállodai szoba foglalásakor kiharcolta a belföldieknek járó kedvezményes árat. Hajnalban kijött elénk a reptérre.
Úgy terveztük, hogy nekivágunk és térkép alapján körbejárjuk az országot kicsit, aztán megszállunk, ahol ránk esteledik. A család "trükközött" és mire odaértünk, eldöntötték, hogy nálunk fogunk lakni a köztes időben. A szülők szabadságot vettek ki, gyakorilatilag az egész országot megmutatták. Fizetni szinte semmit nem engedtek, pedig majdnem ölre mentünk a benzinkútnál, éttermeknél, stb.
Az első napokban csak pislogtunk, hogy mivel érdemeltük ki ezt a különleges bánásmódot, de az óvatos kérdésre csak annyi volt a válasz, hogy "mert szeretünk és aranyos vagy".
Hihetetlenül mozgalmas és kellemes két hét volt. A többi gyerekkel (huszonévesek) is megismerkedtünk, ugyanilyen barátságosak és segítőkészek voltak ők is. A lányuk simán otthagyta az 1 és 3 éves gyerekeit velünk (az adott nyelvet nem beszéljük, így korlátozottan tudtunk a kicsikkel kommunikálni), bíztatták is őket, hogy játsszanak velünk.
Még mindig hitetlenkedve állok a dolog előtt, szó szerint családtagként kezeltek bennünket. A szülők még azt is mondták, hogy csak azért nem fogadnak örökbe minket, mert egyrészt túlkorosak vagyunk, másrészt a szüleinket nem szeretnék megsérteni.
Élt át már valaki hasonlót? El merjem hinni, hogy létezik ilyen?
Mielőtt külföldre nem utaztam volna, bennem is olyan kép élt az emberiségről, mint amilyet itthon tapasztaltam. De aztán kitettem a lábam - eddig 3 országhoz volt szerencsém - és elhűlve tapasztaltam, hogy máshol az emberek barátságosak, nyitottak, nem méregetnek gyanakodva, ha feléjük mosolyogsz, és kéretlenül is segítenek bármiről is legyen szó. A magyarok nagyom meg vannak keseredve sajnos számos okból, és igazi üdülés kikerülni ebből a pesszimista közegből..
Tényleg vannak ilyen önzetlen emberek, nagyon is sokan! Szerintem próbálgasd ápolgatni velük a kapcsolatot, és alkalomadtán biztosan tudod viszonozni a kedvességüket!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!