Már volt olyan tanárod, aki már-már úgy törődött veled, mintha a szülőtök lenne? Hogyan sikerült ilyen kapcsolatot kialakítani? Mi volt az legbensőségesebb dolog, amivel egy tanárodhoz fordultál?

Nyugodjon békében,egyetlen ilyen tanárnőm volt,de inkább pótanyuka...12 évesen kerültem 6 osztályos képzésbe,minket mindig pátyolgatott,hozzá mindig mehettem,rögtön kiszurta ha valami nem volt jó.Ha valamit mégse tudott kihuzni belőlünk,akkor fondorlatos módon olyan fogalamzást iratott,amibe fix hogx beleirtuk az aktuális problémát...

Az ő órái inkább beszélgetések voltak...10 perc alatt leadta az óra végén a lényeget,a többit elbeszélgettük.

Érettségi után bár messzire kerültem,ahányszor hazalátogattam anyámékhoz,mindig hozzá is bementem,és ő is irt email-t,vagy kérdezte anyámtól hogy mi van velem ha nem jelentkeztem pár hónapig.

Sajnos nagyon sokat cigizett,tavaly meghalt...többszázan zokogtak a temetésén...

Nekem is volt egy ilyen tanárom. Mondjuk én a szülő házat elhagytam 15 évesen, és az unokatestvéreméknél kötöttem ki, ő meg szó szerint beállt az anyám helyébe.

Becibálta a páromat is, akivel frissen egy hónaposak voltunk, hogy mégis hogy gondolja, és mit akar tőlem...

Ott még engedtem, mert még engedtem.

Viszont, mikor közöltem, hogy ingázni fogok (120km), akkor közölte, hogy ebbe az iskolába ne is járjak akkor, és én meg szót is fogadtam, kicsit kibukott rám.

Azóta sokszor visszalátogattam, és látogatok is.. továbbra is aggódik értem :)