Ha kiderülne a párotokról, hogy eltitkolt előtletek évekig valamit, mit gondolnátok róla?

Nem semmi.

De mire kellett neki ennyire a pénz? :O

Jézusom, ez nagyon durva. Bennem is megállna az ütő:S Mindenképpen le kell vele ülni őszintén és részletesen be kell számolnia mindenről, és számolj, hogy tényleg így jön e ki anyagilag, vagy hiányzik e még neki. Mostantól kicsit részletesebben elszámoltatnám, hogy hogy áll a számlája, de hogy ne legyen túl sértő, te is mond el neki, hogy mire költöd a pénzt pontosan. A bizalom sajnos megrendül, és soha nem lesz a régi ilyen esetben szerintem, de legalább évek kellenek hozzá. Legyél azon, hogy minél hamarabb kitisztázza magát a hitelből.

Én párom is fel vett egy mocsok hitelt, de mielőtt összeköltöztünk volna, ő elmondta, és én mindent megtettem, hogy kitisztázza magát. Felvállaltam, hogy együtt nyomjuk ki a hitelt.

Szerintem mindenkinek így kellene cselekednie, nem értem, hogy mért nem őszinték az emberek, ez nagyon nem tisztességes dolog.

Nekem eleve fura, hogy házasságban van "én számlám", "te számlád", "én fizetem a költségek 80%-át".

Megjegyzem, hacsak nem írtatok a fentiekről házassági szerződést, a családjogi törvény szerint MINDEN házasság alatt szerzett jövedelem KÖZÖS, és minden kiadás is közös. Tehát tök mindegy, hogy a rezsiből, kajából mennyit fizetsz, ugyanúgy fizeti ő is.

Ha 5 éve vagytok házasok és 2008-ban lett az adósság, az is közös, akkor is, ha egyedül csinálta, hiszen akkor már házasok voltatok.

A hozzászólásokhoz:

A házasság előtt felvett hitel viszont NEM közös!

Nem lehet örökölni sem. Egyrészt az öröklési sorrend: leszármazó (gyerek), ha nincs, akkor szülő, ha az sincs, akkor testvér. Viszont ilyen sorrendben a vagyon is öröklődik (az özvegynek haszonélvezeti joga van az ingatlanra, ingóságokra). Ilyenkor a vagyonból ki lehet fizetni a hitelt, VAGY le lehet mondai az örökségről, és akkor a hitelt sem kell megörökölni.

Ha házasság előtt felvett pl. lakáshitelt a közös vagyonból törlesztik a felek, akkor a a befizetés arányában jogosult a másik fél is a lakásra, hiszen a közös vagyonból lett törlesztve, aminek a fele az övé.

Az, amin itt siránkoztok, baromira nem megalapozott.

Sokkal inkább azzal kéne foglalkozni, hogy miért nem lehet őszintének lenni egy házasságban. És szerintem nem csak az a baj, hogy hazudik valaki, mert egy hazug szemét dög, hanem az is, hogy miért NEM MER őszinte lenni a másikhoz. Milyen büntetéstől fél őszinteség esetén, aminél jobb az, ha a hazugsággal lebukik?

"Sokkal inkább azzal kéne foglalkozni, hogy miért nem lehet őszintének lenni egy házasságban."

Ez nagyon igaz! :(

----

Azt hiszem, nem értetted meg a lényeget, amit ez alatt a mondat alatt próbáltam megmagyarázni.

A kérdés az, hogy mitől fél a férjed. Nekem az nem válasz, hogy szégyelli magát, mert a szeretet arról szól, hogy olyannak fogadjuk el a másikat, amilyen. Ha jó, jónak, ha rossz, rossznak. Ha engem elfogadnak rossznak (vagyis szeretnek!), akkor nincs okom szégyenkezni. Tehát adtál-e okot arra, hogy a férjed szégyenkezzen előtted? (Félre ne értd, nem hibáztatni akarlak még a történtek után, csak a férjed gondolkodását akarom megérteni.)

Olyasmire gondolok, hogy ha folyton érezteted vele, hogy lusta/munkanélküli/szerencsétlen/nem elég jó, akkor persze, hogy szégyelli magát - és akkor a kapcsolaton kell változtatni, mert ebben az esetben maga a házasság nem ér egy kalap sz*rt sem. Ha meg nem ér, akkor könnyebb lenne neked, ha magadra költenéd a fizud 100%-át.

Ha viszont szereted és elfogadod a férjedet, akkor nem kifogás az, hogy szégyelli magát. Mivel a közös pénzből csinált közös hitelt, az a minimum, hogy elmondja, mi történt, mert JOGOD VAN tudni. Ha szerinte nincs jogod, akkor ugyanott tartunk, hogy semmit nem ér a házasság meg a jóban-rosszban. Innen próbálj közelíteni. Magyarázd el, hogy nem az a baj, hogy hülyeséget csinált, hanem az, hogy ha nem bízik benned, ha titkolózik, akkor nincs értelme a házasságotoknak. NEM a tartozás miatt nincs értelme, és nem azért, mert "rosszat csinált", hanem mert úgy gondolja, hogy neked ehhez semmi közöd, és nem mondja el.

Még egy gondolat, csak úgy általánosságban. Szerintem a házasságban sem alanyi jogon működik az őszinteség. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a másik őszinte lehessen velünk. (És természetesen a páromnak is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy én merjek vele őszinte lenni, szóval nem csak a nőnek kell egyoldalúan!) Ezt úgy lehet, ha a másik mindig minden percben biztos lehet abban, hogy ha hülyeséget csinál, akkor nem fogjuk nem szeretni, elhagyni, megbüntetni stb.

De persze ez nem jelenti azt, hogy mindig mindent le kell nyelni, mert a másik őszinte volt. Az őszinteség nem mentesít a felelősség alól, de szerintem ezt hívják kommunikációnak és a problémák megoldásának.