Megunják? A nők, vagy inkább a férfiak? Vagy ez nem szabályszerű?

Nem szabályszerű STOP

Nem ezt látom a környezetemben STOP

Távirat vége STOP

Sokszor azért,mert a mai anyukák elkényeztetik a gyereküket. Amikor megszületik,éjjel-nappal csak vele törődnek,a férjükkel már nem.

Ha a gyerek hónapokon keresztül éjjel-nappal sír,az apa nem tud pihenni,másnap dolgozni,természetes,hogy besokall.

Ha még beszélgetni sem tudnak egymással nyugodtan,akkor törvényszerű a válás.

Nekem a nagynéném hasonló.

Nagyon nehezen lehetett gyereke, minden orvost bejárt, egymás után szült kettőt. Ahogy elérték az óvodáskort anyucira rájött a csavargás. Pedig már elmúlt 30 éves is. Ha neki szórakozni támadt kedve lepasszolta a gyerekeket nálunk vagy valamelyik nagymamánál, akár délután 4 volt, eset 6, vagy éjjel 11, és elment valamelyik szeretőjéhez.

Nem főzött rájuk,a nagymama önmagától vállalta fel a főzést, hogy egyenek az unokái főtt ételt. Most már mos is rájuk, a lakásukat is takarítja, mert anyuci csak csavarog, éli világát. Egy szülinapot nem ünnepeltek meg. Apuka mára fél halott alkoholista.

Számtalanszor gondolkodtam már el rajta, hogy annak idején miért akart ő annyira gyereket? És nem értem, miért nem foglalkozik velük...

Ez nem szabályszerű, de vannak ilyen családok. Sztem az a fő oka, hogy igazából az ember nem tud felkészülni arra, hogy pontosan milyen lesz, amikor gyereke születik. Mert hallja az ilyen-olyan sztorikat, de teljesen más, amikor élesben megy... (vagyis hát nekem még nincs gyerekem, de ezt szűrtem le eddig azokból, amit nekem gyerekesek mondtak) Vannak, akik nem képesek felfogni, hogy egy gyerek felnevelése nem könnyű meló-és arra, hogy a gyerek könnyű eset lesz, vagy épp minden éjszaka sírva felébredős-nyavalygós, ne adj' isten beteg, arra nem. És akkor jönnek azok a fajta problémák, hogy:

-a nő elhanyagolja a férfit, mert túlfélti a gyereket, és mindent megad neki

vagy

-a férfi megdöbben, hogy a gyereknevelés az igenis nehéz meló, és a felesége hullafáradtan várja otthon (mert hát házimunka, gyereknevelés stb.), mikor ő maga csak annyit lát a gyerekből, hogy max. esténként megfürdeti meg olvas neki... és nem bírja felfogni, hogy már sosem lesz olyan az életük, mint gyerek nélkül volt