Mennyire okolható azért egy nő, ha anyaként, feleségként nem kap elismerést, ezért egy másik férfi mellett keresi a boldogságot?

Ha ránézek, nem egy fanatikus munkamániás embert látok, hanem egy 29 éves fiatalt, aki még tele van tervekkel, szeret sportolni, utazni, fontos neki, hogy külsőleg-belsőleg rendben legyen, sokat mosolyog, van egy értékrendje, amiben nem a munka áll az első helyen. És nem azért tetszik, mert én tetszem neki, hanem mert érdekli a véleményem, rengeteg energiát fektet abba, hogy a bizalmamba tudjon férkőzni, tisztel.

Igen, minden kapcsolatban igy van ez eloszor. Ez az ujdonsag miatt van. 13 ev utan vele sem ugyanolyan lesz, el kell fogadni. Ez mindenkinel igy van.

Figyi, a férjedhez mikor hozzámentél feltételezem benne is mindent jónak láttál. Most hogy el van laposodva a kapcsolatotok, hiányzik ami volt, ezt most úgy érzed megkapod ettől az új sráctól, de gondolod vele tovább tartana, mint a férjeddel ? Miért tartana ?

Gondold meg jól, és a férjednél próbálkozz előbb, és mondd el neki, hogy szerinted mi változott, mi az amit ő nem lát amit te igen. Ha pedig különmentek, akkor menjetek külön, ne csak kalandot keress szerintem. A megcsalás annál lehet, hogy nagyobb gáz, mint amit ő most nem ad neked meg. És ha megtudja onnantól mégjobban zuhanni kezdtek.

Beszéljetek !

Feltételezem, beszéltek erről eleget.

SEMENNYIRE NEM OKOLHATÓ A NŐ véleményem szerint.

A férfiak sajnos hajlamosak arra, hogy miután megnősültek, eszükbe sem jut, hogy ezzel a nővel továbbra is törődni kell.

Szerintem sem okolható. Legalábbis nem jobban, mint a férj..

Véleményem szerint azért tényleg jobb volna előbb azt rendbe tenni. Ha volt, miért szeresd a férjed, akkor csak nem tűnhetett el teljesen. Ezt Te tudod, hogy korábban is ilyen volt-e, és csak Te láttad szebbnek/jobbnak?

Ha nem működik, akkor viszont érdemesebb elválni, még a gyerekek miatt is. Egy rossz házasságra ha rámennek a szülei, arra ők is rámennek.. (sajnos tapasztalat)

Aztán ha még az után is érdeklődik utánad ez a férfi, és Te is iránta, akkor érdemes lépni ez irányba...

*szüleik

*irányban

(bocsi..)

Azt gondolom, hogy ha "kiemeljük" a résztvevőket a történetből, és csak magát a konfliktust vizsgáljuk, sokkal egyszerűbb, a kérdezőnek is ezt ajánlom, hogy gondolja végig racionális és érzelmi oldalról is.

A racionális oldal azt mondja, hogy itt van egy több éve a szőnyeg alá söpört problémahalmaz, és már több nem "fér" a szőnyeg alá, mert már abban is mindig megbotlik az ember, ami már ott van. Felmerül a kérdés, hogy mit lehet vele kezdeni? Lehetne egy új szőnyegre szert tenni, de az a stratégia miatt (amit választunk hogy megoldjuk a hétköznapi mélyebb/felületesebb gondjainkat) előállt feszültség majd az új szőnyeg esetén is előjön, és szép lassan abban is megbotlik az ember. Akkor min is kell változtatni? Nem az új szőnyeg a megoldás, hanem a régi alól kisöpörni az ódon lomokat. Ha nem sikerül, menthetetlenül elszakad valami takarítás közben, akkor lehet gondolkozni egy újon. Egyszerűbben: ha most van valami konfliktus az életedben, amit nem tudsz megoldani, bárkit választasz magad mellé, vele sem fogod tudni, mert benned is van a hiba. Ha próbálsz "takarítani", és ÍGY nem megy, próbáld meg máshogy, és ha úgy sem megy, akkor megint máshogy, mert az a cél, hogy tisztaság legyen a szívekben.

A férjed még nyilván nem botladozik a felhalmozott feszültségben, de ha türelemmel rávilágítod, hogy attól még mert nem látja, ott vannak, és a kettőtök érdekében foglalkozni kell velük, remélhetőleg belátja.

Érzelmi oldalról is egyszerű a képlet. Van egy nő, aki szép lassan felélte az érzelmi tartalékait, a belső energiáját, és utánpótlás híján kiégett szép lassan. De talált egy új forrást, ahonnan tudna meríteni, és nem hibáztathatjuk, mert mindenkinek szüksége van erre a lelki energiára, hogy létezzen, hogy boldog lehessen. A nő ott hibás, hogy nem járt utána, hogy az eredeti "energiaforrás" MIÉRT apadt ki számára. Aminek két oka lehet: 1) valami változás történt vagy a "küldő" vagy a "befogadó" oldaláról. Vagy fel lehetne tölteni a kimerült raktárat, csak a nő vár mást (például többet), 2) vagy a küldő nem adja a megfelelő hátteret, megkopott az idők során, az érzelmei már "befogadhatatlanok" a raktárba a nő részéről.

Egyszerűbben: kimerültél érzelmileg, vágysz a feltöltődésre, de nem találod az utat, hogy honnan kaphatod meg. Nekem kétségbeesett megoldásnak tűnik ebben az esetben is egy másikat keresni abból a célból, hogy az érzelmi raktár tele legyen ismét.

Ha az ember egy rakás sz*rnak érzi magát a másik mellett, természetes, hogy vágyik az elismerésre, az önigazolásra valakitől, egy kívülállótól, hogy azért ő mégsem értéktelen, úgyhogy a hiba nem a nőben van. Viszont a feleségnek beszélnie kellene a férjjel az érzéseiről, hogy úgy érzi, elhanyagolja őt a férje, már nem szereti, csak megszokásból van vele.

A gyerekeknek is vannak nehéz korszakaik, így ők nem okolhatóak azért, ha keserűséget okoznak.

A feleség egyértelműen nem élte még ki magát, hiszen eleve még fiatal, csak 31 éves, és mindössze 19 évesen szült először. Vitán felül áll, hogy rossz döntés volt (még ha nem is ismeri be magának), viszont nem a gyerek tehet róla.

A férj fizessen bejárónőt, valamint a feleségének fodrászt, mit tudom én, így kevésbe fogja magát cselédnek érezni. Havi szinten pár tízezres kiadást érjen már meg neki a felesége, és így a családja!

A 29 éves pasi miatt nem gondolom, hogy lelkiismeret-furdalása kellene, hogy legyen. Megsúgom, ha otthon nem változik semmi, még ha akaratlanul is, de a férj fogja a másik pasi karjaiba hajszolni a feleségét. A vonzódást ideig-óráig el lehet fojtani, de kiirtani nem. Kérdés viszont, hogy mit lépne a fiatal feleség, ha a fiatal pasival szenvedélyes viszonyba bonyolódván, a pasi többet akarna... A nőt feleségül venni gyerekestül és közös gyereket is... A nőt ezt akarja? Képes lenne rá? Milyen hatással lenne ez a gyerekekre? Ismétlem: ha ennyire izzik a levegő, előbb-utóbb lángra is fog lobbanni. A végtelenségig nem lehet elfojtani az érzéseket, a vonzódást.

Miért kellene egy nővel "gyengéden" bánni? Nem törékeny virágszál,hanem csak egy ember.

Ő sem követelhet több figyelmet önmagának,mint amennyit megad a férjének.

Megkell beszélni és oldani a gondokat. Egyetlen jó házasság sincs probléma nélkül.