Tényleg hálásnak kell lennünk anyósunknak, mert felnevelte nekünk a fiát/lányát?
Olvasgattam az anyósos kérdések közt és nem egyre jött az a válasz, hogy panaszkodás helyett hálásnak kellene lennie a kérdezőnek az anyósának, mert az felnevelte neki a párját.(nem tudom érthető-e)
Ezen én elgondolkoztam, de még mindig nem tudom eldönteni jogos-e ez a megállapítás.
Hisz' anyósunk nem miattunk vállalta be annó a gyerekét.
Ráadásul nem is biztos, hogy rendesen nevelte.
Azt sem hiszem, hogy akinek anyósa bármikor is keresztbe tett, az első dolog ami vele kapcsolatban eszébe jut az a hála lesz.
De az is igaz, hogy nélküle nem lenne párunk.
Nektek mi a véleményetek erről? Főleg azok válasza érdekel, akik nincsenek jóban az anyósukkal. A kérdést apósra is érthetitek.
Hát így ebben a formában nem kell kell hálásnak lenni. Én nem vagyok jóban az anyósommal, de a tiszteletet mindíg megadom, ő sajnos nekem nem.
De a párom iránt érzett szeretetből tiszteletben tartom. Neki ő ugyanolyan anyukája, mint nekem az enyém, és hát nekem is nagyon rosszul esne ha a párom bunkó lenne az anyámmal. Ezt a férjem is így gondolja. Különben sem az anyósomhoz mentem feleségül.Egymás anyja nálunk tabu. Ő sem mond semmit az enyémre, én sem az övére, pedig mindkettőnek van hibája, amivel mindketten tisztában is vagyunk, de a kapcsolatunkon kívül helyezzük ezt, mert nem oda való.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!