Háztartásbelinek lenni kevesebbet ér, mint munkahelyen dolgozni?

Ki fog rá alakulni az igény megint az biztos. Én már most nagyon sok amerikai ismerősömtől hallom, hogy a kisvödrük tele van a mai "nőkkel", akik szerintük már nem is nők, hanem ugyanolyanok, mint ők, lyukkal a lábuk között.

Persze, ők előbbre tartanak, de ott halál komoly, hogy úgy nő fel a gyerek, hogy nem lát egy kakaófőzést sem és 14 évesen csodálkozik, hogy úgy is lehet kakaót csinálni, hogy felmelegíted a tejet és beleteszed a kakaót, meg a cukrot? Hogy az elit diplomás, jó munkahelyes nő nem látott életében forrásban lévő vizet stb. Az én ottani ismerőseim közül már nagyon sok férfi érzi rohadt értékesnek a háztartást, meg hogy a gyereket neveli az anya stb. Rendesen van olyan akinél ez feltétel, hogy ilyen NŐT szeretne magának, nem egy kétlábon férfiklónt, akinek csak az a lényeg, hogy ÖNMEGVALÓSÍT, aki mellett nem érezheti magát hagyományos férfi szerepben, és aki azzal rendezi le a vacsorát, hogy hova menjünk/mit rendeljünk.

Mi egyelőre még most termeljük ki, a megvalósítom én magamat, a háztartás ódivatú és ciki stb. nőket.

Aztán ha majd eljutunk odáig, hogy a féfiak is felismerik, hogy ez így nem jó, meg a nők is megint eljutnak addig, hogy nem attól lesznek fú de fasza nők, hogy vadidegen embereknek güriznek kevesebb pénzért, mint az ugyanazt csináló férfi, akkor megint lesz becsülete a a főállású anyukának, addig meg ciki.

01:13:

Szerintem különbséget kell tenni a fennmaradásért dolgozó nők és az önmegvalósításért dolgozó nők között! Az utóbbi eleve csak azért szül sokszor, mert az is egy pipa lesz az Életcéljaim listán, nehogy elmaradjon a normától. Az ilyenek szaladnak vissza a munkahelyükre már majdhogynem a szülőasztalról...

A karrierista nők engem elborzasztanak, annak ellenére, hogy azt gondolom, fontos, hogy legyenek céljaink. Én nem egy álomhelyen dolgozom, hanem gyárban robotolok, de esküszöm, hiányozna, ha nem lenne. Jól esik, hogy magam is pénzt keresek. Persze ez a munkarend, amiben vagyok, gyerekneveléshez nem lesz megfelelő.

Teljes értékű anya akarok lenni, de nem bírnám nézni, hogy ezért a párom szakadjon meg, mert kénytelen lenne mellékállás után nézni...

01:13

Ők azért átestek a ló túlsó oldalára.

Én szeretem a munkámat, nem szívesen adnám fel, mert amellett hogy pénzt is keresek vele, jól érzem magam a munkahelyemen. Korábban dolgoztam olyan helyen ahol pocsék volt a légkör, de most nagyon jó csapatban vagyok.

A gyerekeimet sem bántam meg, nekem mindig az volt a természetes, hogy lesznek és nem is csak egy.

De egy portörléssel a világból ki lehet zavarni.

Múltkor találkoztam egy anyukával, ő takarítónő. Elmondta, hogy ő maga körül szeret rendet és tisztaságot tartani, élvezi a munkáját.

Mind mások vagyunk. Én azért nem mennék vissza abba az időbe, amikor a nőknek nem volt választási lehetőségük. Szerintem az a jó, ha a család el tudja dönteni, hogy nekik mi a jobb: ha anyuka otthon van a gyerekekkel, vagy ha elmegy dolgozni. Kár hogy nincs több részmunkaidős állás, és akkor nem lenne kérdés, hogy munka vagy család.

Nem ér kevesebbet, tisztelem öket.

Hála a Magasságosnak, az én férjem jól keres annyira, hogy megtaláltam az arany középutat. Ugyanis itthonról dolgozom. És evvel is rengeteget keresek, de kellett a férjem a kezdetekhez . A munkám a hobbim is, 3 dimenziós grafikusként (számítógépen) és sima grafikusként (kézzel) is dolgozom. Mellette éppen ezért mindenre jut idöm, mert abszolút kötetlen. Oké, van egy határidö amit tartani kell, de az idömet úgy osztom be ahogy én akarom. A gyerek sincs elhanyagolva, a férjem sem, fáradt sem vagyok...szóval szerintem mindenkinek azt kellene csinálnia amit igazán szeret. És akkor fel sem merülne bárkit is lenézni...

Így vagy úgy, munka mellett vagy háztartásbeliként, de a nőnek meg kell csinálni a házimunkát, meg kell oldania a főzést. Innentől egy háztartásbelinek egy dolga van: a legjobb háziasszonynak és szeretőnek lenni az egész Földön. A pénzt a férj fogja megkeresni, tehát a nőnek a férj kedvében kell majd járni, és lesni minden kívánságát. A férj tudja, hogy ő van feljebb, mert pénz beszél, kutya ugat. Lehet önámítani, hogy a két munka egyenértékű, de nem az. A férj fizetést kap, a nő zsebpénzt. A férfi karriert építve halad a ranglétrán, a nő mindig megmarad az egyfokos létra egyetlen fokán.

Aki háztartásbeli lesz, az vállalja mindezt. Cserébe klasszisokkal könnyebb élete lesz, mint a dolgozó nőé, akinek ugyanazt meg kell munka mellett csinálnia, de a függetlenségük elveszik.

Egyébként a takarítás is megváltozott a hőskor óta. Ma már nem kell térden csúszva felsúrolni szappanos vízzel a hajópadlót, mert vannak mosószerek, takarítógépek és egyéb eszközök, amikkel gyerekjáték a takarítás. Mosogatni sem kell, ott a gép. Mosni is a gép mos, nincs olyan munka, amit ne könnyítene meg egy gép. Mindennel együtt a napi takarítás nem haladja meg a 2 órát. A többi időt a főzés(1 óra) és a gyerek teszi ki. A maradék időben mit csinál a háztartásbeli? Dr House-t néz vagy GYK-n kommentel?

Nem olvastam végig a kommenteket.

15 éve vagyok itthon, mióta 19 évesen férjhez mentem.Egy 14 éves fiunk van.

Semmivel nem érzem magam kevesebbnek, mint az a nő, aki főállásban dolgozik.Hogy miért is?

280nm-es a ház, hatalmas a kert, ezeket én gondozom egyedül.A férjemnek minden hivatalos ügyét én intézem, mert Ő a cégtől ki sem tud mozdulni, annyi a megrendelés.Sokszor van nálunk a megbeszélés, ilyenkor ügyvédekkel, üzlettársakkal egyeztetek, húzós kérdésekben döntök egyedül, ha nincs éppen itthon a férjem.Mellette alapítványi munkákban is részt veszek, kampányolok a beteg gyermekek mellett, a hajléktalanok mellet, egy állat menhelyet patronálok, és nem utolsó sorban itt van a kamasz gyermekem, aki igen csak sok figyelmet igényel mostanában:)

Szóval egyáltalán nem lógatom a lábam, igaz, az időmet én osztom be.

A másik, pedig az anyagiak.Engem nem tart el a férjem, szinte egyforma összeg van a bankszámlánkon, mert én örököltem egy szép összeget, amit mindig forgattam, majd befektettem, így van egy pár ingatlanom, ami ki van adva, így nem szorulnék senkire sem, akármi történne.És az a mit a férjem eddig elért, az is közös siker, hiszen én biztosítom Neki mind azt, ami a sikerhez kell.

Száz szónak is egy a vége, nem, semmivel sem érzem magam kevesebbnek, mint azok a nők, akik egy fix munkahelyen dolgoznak.

7:30-as vagyok.

Még annyit fűznék hozzá, hogy ennek a hatalmas háznak és kertnek a rendben tartását bizony nem lehet összehasonlítani egy átlagos családi ház, vagy egy panellakás takarításával.280nm alapterület, de ez 2 szint, így duplázódik.GYIK-en lenni meg ilyenkor reggel érek rá, amikor ülök a fodrásznál, 2 hétben egyszer.Én nekem sincsen időm a napon süttetni magam, mindig van elfoglaltságom, sőt, sokszor kevés a 24 óra.Az igazság az, hogy aki nem ilyen életet él, mint mi, annak fogalma sincsen, hogy micsoda szervezést igényel minden. Határidők, ha nem sikerül tartani kötbérek, ahol repkednek a milliók, ha nem jól döntesz valamiben, és nincsen olyan megrendelés, akkor 60 ember munkája forog kockán, úgyhogy nem azzal megy el a napom, hogy Dr.House-t nézem...