Ha férjem fiára gondolok keserűség, düh fog el. Hogyan küzdjem le?

Előző vagyok. Amúgy éreztem már hasonlóan sajnos. Édesanyám első házasságából volt egy féltestvérem, nővérem. 14 év korkülömbség és az ő korai elköltözése miatt nem nőttünk össze, mint más testvérek. Fiatalon halt meg. Anyukám teljesen depressziós lett (ez érthető is). Akkor én 13 éves voltam. Anyu többször megpróbált öngyilkos lenni, mert úgy gondolta, hogy apu majd úgyis itt lesz nekem. Hát ezzel csak azt érte el, hogy gyerekként akkor megutáltam a nővéremet, hogy ő fontosabb, mint én, hogy engem simán itt hagyna miatta. És ez a mai napig mélyen bennem maradt, a nővéremet még mindig nem engedte el (jó, ez érthető lenne, ha..). Azóta van egy 5 hónapos fiam és nem tudom, mit tennék, ha történne vele valami, de az biztos, hogy nem tennék olyat soha.

Na, ebből az a lényeg, hogy kijöhet ilyen érzés az emberből és saját magát nem érti és szégyelli, hogy megfordult csak egyszer is ez a gondolat a fejében. De ott van és nehéz tőle szabadulni a saját fájdalmunk miatt.

habár én még csak egy kölyök vagyok, az én véleményem az, hogy persze, önző dolog, meg minden, de ha belátod, hogy ez így nincs rendben az félsiker :) Beismerted, hogy nem szabad a kisfiút hibáztatnod, ez már valami :) és ne aggódj, próbálj meg valami munkát keresni, ne add fel, és megoldódik a dolog :)Nehéz manapság a pozitív gondolkodás, de azért légy erős! :)

17/L